Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„Termett a meggyfa... " - A palócföldi játékkultúra gyűjtésének történetéből

gyűjthető a gyermekfolklór számos válfaja, s kellő figyelemmel értékesebb és hitelesebb anyag kerülhet vissza a mai óvodás és kisiskolás gyermekek körébe, mint a korábban uniformizált és idegen oktatói müköltészet. Az ilyen, komplex szemléletet tükröző törekvés nyilvánul meg végül is a Borsai Ilona, Hajdú Gyula és Igaz Mária közreműködésével megszerkesztett „Magyar népi gyermekjátékok" című, ismét csak nevelési központú kötetben. Feltűnő, de talán nem véletlen, hogy egy-egy játéktípus jellemző variánsa éppen gyűjtéseink területéről származik.

59 A korábbiak mellett napjainkban rendelkezésre álló új adatok és eredmények szemszögéből legutóbb Borsai Ilona publikált egy igen alapos elemzést „A magyar népi mondóka műfaji sajátosságai" címen.

60 Mivel dolgozatunk egy részében a játékok kapcsán fellelhető közeli és távoli kapcsolatokról is szó esik, ezért most - ha jelzésszerűen is - meg kell említenünk néhány ilyen jellegű munkát. Ezek sorában méltathatjuk Bakos József „Mátyusföldi gyermekjátékok",

61 Csete Balázs „Jászkiséri gyermekjátékok",

62 Nagy Ferenc „Falusi fiúk szabadtéri játékai"

63 című közleményeit, Vankóné Dudás Juli „Falum Galgamácsa" című könyvének számos részletét, 4 Hintalan Lászlónak Hévízgyörkről szóló gyermekjátékgyűjteményét,

65 valamint e dolgozat szerzőjének Pusztafalu játékairól közölt tanulmányát.

66 A régiónkkal déli irányban érintkező Jászságról írott monográfiájában Szabó László a gyermekélet folklórjába több helyütt is betekintést nyújt.

67 A népi gyermekjátékok gyűjtésével és kutatásával kapcsolatban külön egységben említjük meg azokat, a gyűjtés számára praktikus jellegű - többnyire érthető módon rövid terjedelmű -cikkeket, amelyek téma szerint idevágnak és bizonyos tekintetben ma is használhatók. A már megemlített fontosabb és rendszerezésre kísérletet tevő munkák számbavételére, erényeik és hibáik elemzésére, valamint a gyermekjáték-kutatás társadalmi szempontú, sokoldalú vizsgálat útjának kijelölésére Kresz Mária tett elsőként kísérletet.

68 Őt követték a Népművészeti Intézet (a mai Népművelési Intézet elődje) megbízásából részletes gyűjtési útmutatókat összeállító kutatók: Berecz István és Lajos Árpád,

69 Bakos József és Kerényi György,

70 valamint Manga János

71 és Kresz Mária.

72 Ide sorolható Lajos Árpád „Módszeres szempontok a népi gyermekjátékok kérdéséhez" 39 BORSAI Ilona-HAJDU Gyula-IGAZ Mária 1978. - Énekes táncos játékok: altatók: Borsodnádasd (1. sz.); fogócska: Mátraverebély (24. sz.), Sajókazinc (25. sz.); páratlan számú gyermekjáték: Mezőkövesd (26. sz.) párcserélő játékok: Szuha (29. sz.), Rimóc (35. sz.), Felsőtárkány (36. sz.) fogyó-gyarapodó: Nagybátony (42. sz.), Szentistván (45/a.); sorjáték: Mátraverebély (46. sz.); hidas-játékok: Rimóc (50. sz.); zálogos: Szűcsi (53. sz.), Bodony (55. sz.); páros vonulás: Mátraverebély (59. sz.). Sportszerű népi játékok. Fogó-bújó: Mátraverebély (1. sz.), Kazár (3. sz.), Dédestapolcsány (3. sz.), Nagylóc (5. sz.); csoportos labdajáték: Rimóc (7. sz.); futóméta előkészítője: Nagylóc (12. sz.); botos pásztorjáték: Őrhalom (13. sz.), Nagylóc (16. sz.), Orhalom (20. sz.). - E kiadvány minden témakörben részletes kérdőívet is tartalmaz. 60 BORSAI Ilona 1980. 61 BAKOS József 1953. - Vö. még legújabban: GÁGYOR József 1982. 62 CSETE Balázs 1957. 63 NAGY Ferenc 1971. 64 VANKÓNÉ DUDÁS Juli 1976. 65 HONTALAN László 1980. 66 KRISTON V ÍZI József 1981. 67 SZABÓ László 1982. 68 KRESZ Mária 1948. 69 BERECZ István-LAJOS Árpád 1952. a népi sportjátékok gyűjtéséhez. 70 BAKOS József-KERÉNYI György 1953. a népi, énekes-táncos gyerekjátékokhoz. 71 MANGA János 1953. a színjátékszerű népszokások gyűjtéséhez. '

2 KRESZ Mária 1958. 66-68. a falusi fiúk hagyományos szabadtéri játékainak gyűjtéséhez.