Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„Termett a meggyfa... " - A palócföldi játékkultúra gyűjtésének történetéből

címmel közreadott tanulmánya, amelynek rendszerezési elvei - tapasztalatunk szerint számos, főleg borsodi gyűjtőre hatással voltak.

73 A játékkutatásban elért és a számunkra itt most fontos kutatástörténeti eredmények összefoglalását legutóbb Katona Imre végezte el az ELTE „Magyar folklór" című egyetemi tankönyvében.

74 A kisgyermekkor és a serdülő évek játékainak, valamint az újabb keletű, falusi iskolai színjátszás hagyományainak gyűjtéséhez legutóbb - a palóckutatáshoz kapcsolódva - Borsod és Heves megyékben néhány gyűjtési útmutató is megjelent.

75 Legvégül azt is meg kell említenünk, hogy egy-egy település vagy vidék gyermekjátékaira vonatkozóan megbízható történeti adalékokkal szolgálnak az egyes levéltárak iratai,

76 valamint az egyes egyházmegyék (pl. az egri érsekség területének) egyházlátogatási jegyzőkönyvei is.

77 IRODALOM BAKOS József 1953 Mátyusföldi gyermekjátékok. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény, VII. Budapest BAKOS József-KERÉNYI György 1953 Útmutató a népi énekes-táncos gyermekjátékok gyűjtéséhez. Budapest N. BARTHA Károly é. n. Játék. In: A Magyarság Néprajza IV. 383-423. Budapest BERZE NAGY János 1907 A hevesi koczázás. Néprajzi Értesítő VIII. 229-232. BODGÁL Ferenc 1970 A néprajzi érdeklődés szélesedése Miskolcon és Borsodban 1844-től az első világháborúig. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve IX. 323-338. Miskolc BODON Józsefné 1877 Játékok. Magyar Nyelvőr VI. 383^130. BORSAI Ilona 1968 Palóc területek jellemző népdaltípusai. In: Módszerek és feladatok (szerk.: Bakó Ferenc). 147-196. Eger LAJOS Árpád 1968. 145-146. - Rendszerezésének középpontjában a gyermek és környezetének különböző jellegű viszonya áll, amely során négy kategóriát állít fel: 1. Játék a természeti környezettel. 2. Játékszerek készítése. 3. Társas gyermekrigmusok. 4. Szervezett társasjátékok. KATONA Imre 1979. Igen érzékletesen tárgyalja a gyermekfolklór történeti és társadalmi szempontú kérdéseit. KRISTON VÍZI József 1978.; 1982.; 1983. Vö. TÁLASI István 1937., a mancsozásra és a karikázásra vonatkozó tiltó rendelkezések közlését Kunszentmártonból és Kiskunhalasról, valamint HOM NA 818. sz. alatt BODGÁL Ferenc kézirata a Miskolci Levéltárból kijegyzett, 1777-1837 között keletkezett peres iratokból. Az Egri Püspökség 1766/67-es egyházlátogatási jegyzökönyveiben (Canonica Visitatiok) 14 községben a fiúk és lányok közös labdajátékát és a húsvéti locsolkodást, 24-ben a búcsú napi zenés mulatozást, 26 településen pedig a fonóházat tiltják. A jegyzőkönyvek fordítását és kivonatolását KOVÁCS Béla végezte el; az anyag PA 64-70. sz. alatt a Dobó István Vármúzeum néprajzi, ún. „Palóc Adattár"-ában (továbbiakban: PA) van. Ismerteti néprajzi szempontból: KRISTON VÍZI József 1983.