Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„Termett a meggyfa... " - A palócföldi játékkultúra gyűjtésének történetéből

A később is folytatódó gyűjteményes közlések mellett kiemelkedő szerepet töltött be az 1872-ben megindult „Magyar Nyelvőr" című folyóirat, amely a kezdetektől igen tekintélyes számú gyermekjátékot tett közzé, így a korabeli Gömör, Hont, Nógrád, Heves és Borsod vármegyék anyagából is.

8 Témánk szempontjából az eddig említettek mellett Istvánffy Gyulának a századfordulón kiteljesedő gyűjtötevékenységét és tanulmányait szükséges kiemelni. Az általa feltárt és közzétett kutatási eredmények nélkül - elsősorban Borsod és Heves korabeli népéletét tekintve - kutatásunk az összehasonlító anyag hiányában történeti fogódzó nélkül állana. Itt főként az Ethnographia hasábjain közölt „Palócz babonák és gyermekjátékok"

9 valamint a „Borsod megyei palóczok"

10 című sorozatában fellelhető gyermekjátékok bőségére és a pontos leírásokra utalunk. A kiváló néprajzkutató születésének 100. évfordulójára „Palóc népköltési gyűjtemény" címmel, 1963-ban megjelent posztumusz munka újabb gyermekjátékokat (36 db), állathívogatókat (14 db) és kiolvasó verseket (11 db) tár fel Istvánffy addig kéziratban heverő gyűjtéseiből."" A csupán egy-egy gyermekjátékra vonatkozó adatközlések sorát Nyáry Albert Néprajzi Értesítő-béli dolgozata folytatja „A kapó kövezés" címmel.

12 Ő a gyűjtés, illetve a megfigyelés helyszínének említése nélkül írja le az általa koczkázáskéní megjelölt - egyébként az ókortól szinte napjainkig, s a világ számos részén ismert - kézügyességi játék egy észak-magyarországi változatát. Ugyancsak e néprajzi folyóirat hasábjain, Nyáry írásához kapcsolódóan egy újabb variánst közöl Berze Nagy János szülőfalujából: Besenyőtelekről, „A hevesi koczázás" címen.

13 Szeder Fábián után csaknem egy évszázaddal újra olvashatunk a mancsozásról, de itt már úgy szerepel, mint csak a nógrádi Őrhalom és Ipolyvarbó nagylányainak - kizárólag a húsvétot megelőző, böjti időszakban folytatott - játéka. Az eszköz (mancsozóbot) emellett egy népszokás tárgya is: a legénynek küldött farsangi bokréta viszonzása a leány számára. Az ütőbot, s maga a mancs is gazdagon díszített: vésett-égetett - többnyire - virágmotívumokkal ékes.

14 A játékokra vonatkozó ismereteink másfajta forrását alkotják azok a munkák, amelyek egy-egy település, vidék vagy nagyobb tájegység életéből adnak hiteles képet. Ezekről szólva elsőként Türk Frigyes (1854-1911) egri író méltatlanul feledésre ítélt, de nagy forrásértékkel bíró „Határjárás Eger körül" című müvére utalunk, ahol a szerző a valós mindennapokon keresztül mutatja be az egri külvárosok (hóstyák) és a környező községek népének arculatát.

15 Mint érzékeny megfigyelő, a gyermekélet kevésbé látványos, de jellemző mozzanatait is realisztikusan ábrázolja. Tizenöt évvel később Paraj Pl. BODON Józsefné 1877. 383., 430. közül fogó-kergető játékokat és gyermekmondókákat Rimaszombatból. - B. PONGRACZ Emil 1877. 46-47. Nógrádból való hidas-játék és vegyes párcserélö énekes körjáték. - GALLASSY Gyuláné 1878. 92., 141. „Hol voltál, báránykám?" kezdetű, felelgetős gyermekvers, illetve kifordulós körjáték Egerből és környékéről. 9 ISTVÁNFFY Gyula 1895. 114-118. Mátraballa, Egerbocs, Mikófalva községekből. 10 ISTVÁNFFY Gyula 1911. 299-301., illetve 363-368. gyermekek köszöntői és játékaik a barkóságból (Nagyvisnyó, Mercse, Sáta, Csernely, Bánhorváti). " ISTVÁNFFY Gyula 1963. 67-89., 116-118., 119-121. számos, a kutatópontjainkra vonatkozó, s további összevetésre alkalmas adalékkal. 12 NYÁRY Albert 1906. 94-95. 13 BERZE NAGY János 1907. - Ugyanő szintén Besenyőtelekről közöl még játékokat 1902. 230., illetve 1904. 314-316. Adatait vö. még: DÖMÖTÖR Sándor 1983. 35-38. 14 DORNER Aurél 1912. - Vö. még: MALONYAY Dezső 1922. 273-274.; VISKI Károly é. n. 440., ahol a levegőbe felhajított cél megdobására irányuló játékokra kelet-magyarországi és szlavón példát is hoz. 15 TÜRK Frigyes 1912. 7-166. - Munkája egyébként - lévén jó szemű kortársi megfigyelő és sokoldalú pedagógus - gazdag tárháza az Eger-vidéki nép etnobotanikai ismereteinek, a népszokásoknak, valamint a megyeszékhely társadalmi-gazdasági életének a századfordulón!