Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„ Szív küldi szívnek... " - Feliratos falvédők Nagyrédéről

Feliratos falvédők Nagyrédéről N éprajzi irodalmunk viszonylag szép számmal és mélyre hatolóan foglalkozott s foglalkozik ma is a hagyományos paraszti lakó- és élettér kialakításának, a házbel­ső tradicionális díszítési rendjének jellemző jegyeivel, valamint ezek különböző - társa­dalmi és gazdasági hatások nyomán kialakult - átmeneteinek mindmáig megfigyelhető állandó változásaival. Úgy tűnik, napjainkban szintén egyre sürgetőbb feladattá válik olyan apróbb résztémák felé is tekintetet vetni, amelyekre eddig alig, vagy egyáltalában nem irányult figyelem, s amelyekről jobban szemügyre véve kiderülhet: az életmód alakulásának (több mással együtt) szintén nyilvánvaló kifejezői, néha pedig oly erőre kaphatnak, hogy maguk is a változás bekövetkezését elősegítő elemekké válnak. Az alábbiakban rövid összefoglalását adjuk annak a gyűjtésnek és megfigyelések­nek, amelyet a dél-mátraalji Nagyréde községben végeztünk a lakásokban használt fel­iratos falvédőkkel kapcsolatban. 1. Az alábbiakban bemutatandó falvédők túlnyomó része csaknem kivétel nélkül a konyhában nyert elhelyezést, de megjelenésük alapvető feltétele Nagyrédén is az volt, hogy előzőleg zárt égésű főző- és sütőtereket alakítsanak ki e helyiségben. Ez pedig maga után vonta azt, hogy a konyhabelső mind funkciójában, mind pedig megjelenésé­ben egyre inkább átalakult. Községünkben ez a folyamat a múlt század végén indult meg, s körülbelül századunk első negyedében be is fejeződött. Mindemellett a házbelső egységeinek átalakulásához hozzájárult az a sajátos helyi tendencia is, hogy a filoxéra­vész után fellángoló szőlő- és földvásárlási kedvet követő „telítettséget" egy, a régi por­tákat átalakító és már a modernebb példák szerint építkező törekvés váltotta fel. Az új ízlés alakításában pedig, mint máskor, most is jelentős szerepet játszott Gyöngyös közel­sége. A várossal már jó ideje mindennapos kapcsolatuk volt a rédei embereknek. A fel­iratos falvédők meghonosodásának sugallója volt nem utolsósorban az az országos iskolai-nevelői szellem és művelődéspolitika, amely helyi pozitívumai ellenére is tudati előkészítőjévé vált az ilyen és ehhez hasonló „lakásdíszek" elfogadásának. A feliratos falvédők helye néhány kivételtől eltekintve a konyhai étkezőasztal, ritkábban a sparhelt, vagy az „ördögmasina" (vasból öntött tűzhely) felett volt. A tűzhelyhez legközelebb eső falrészre inkább az igen olcsó és gyakran cserélhető, a szennyeződésnek jobban ellenálló papírfal védőket rögzítették. így a textíliákból készítettek a konyhákban díszítő funkciót voltak hivatva betölteni a bejárattal szemközti falon (de sűrűbben az első szobában fel­aggatott) festett gyöngyöstarjáni tányérok mellett. Adatközlőink egyöntetű állítása és az anyag megvizsgálása nyomán megállapíthat­juk, hogy e falvédők kivétel nélkül előnyomottak, illetve minden egyes motívumuk, mintájuk előrajzolással készült. Legfőbb beszerzési helynek a gyöngyösi piac számított, ahol még az 1950-60-as években is árulták sátorponyva alatt kifüggesztve portékáikat

Next

/
Thumbnails
Contents