Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„ Szív küldi szívnek... " - „Karácsonyéji Álmok." avagy: a Don-kanyari pusztulás előérzete egy népies füzetben

Az alkalmi s egyúttal többszörösen is „történelmi" témájú színdarab szüzséje a következő: A korabeli jelen időben (közelebbről be nem határolt magyarországi helyszínen), karácsonyt váró időszakban az Anya (Tímárné) és három gyermeke aludni készülnek. Ezt követően a színen megelevenednek a bibliai idők: előbb Ádám és Éva, majd a Remény Angyala jelenik meg s mondják el párbeszédes, illetve monológ jellegű példabeszédeiket. Az ószövetségi atyák: Ábrahám s Jákob megjelenése szintén a moralitást hangsúlyozza, míg később Gábor angyal és Lucifer többszöri szópárbaja Madách-i ihletettségből merít. Emellett pedig párhuzamosan fut az adventi időszakot külön is megidéző Szent Család és a pásztorok, valamint egy jelenet erejéig külön az Öreg Pásztor/Pásztorgazda szöveg-motívuma. Az ó- és újszövetségi üdvtanból ezúttal erőteljesebben kiemelt (sors)tragédia és elesettség mozzanatát végül jól és nem minden hatásvadász fordulat nélkül erősíti fel a halál küszöbéről visszatérő legkisebb gyermek, Karcsika gyógyulása, s az Apa (Tímár) megérkezése a távoli frontról. Mindezt Gábor főangyal és a - feltehetően ministráns - kórus záró éneke teszi emelkedetté. Szécsi tanító úr mindenesetre a mindössze egy kurta ívnyi terjedelembe a világtörténelem alapkérdéseit zsúfolta össze; „darabvezetése" első látásra igen kusza. Szerkesztésileg (egy iskolai, kultúrotthoni vagy korcsmai színpadhoz mérve) több szcenikai megoldást kombinál, így a darabhoz előjáték, négy kép (fő egység), jelenet, és úgynevezett „változat" társul. A technikai megoldásokhoz egyébként hivatkozott beköszöntőjében praktikus tanácsokkal is szolgál. ,Az előadásnál a hátsó szín - a jelenések helye átlátszó tüllel van függönyözve, ami csak megvilágításra látható. A világítás oldalról erős lámpafénnyel, görögtűzzel történik, de igen hatásos a magnéziumszallag, nem por illuminátiója." (Kapható bármely fényképészeti szaküzletben, de biztosan Calderoninál. Budapest, Váci-u. 1. sz. - adja meg a praktikus lelőhelyet is... !) A hasonmásban közölt füzet textusával kapcsolatban néhány megjegyzést, kiegészítést és folklór-adalékot kívánunk fűzni. Ezek sorában az első: maga a címválasztás és a darabon végigvonuló gondolati motívum. Ez nem más, mint a római katolikus vallás szerinti advent időszakának szelleme, az álmok és a várakozás feszült hangulata. Padányi Bíró Márton 1756-ban kelt „Ádventi álmok"-jában (!) többek között így ír: ,Jvlegmondja Szent Ágoston: teremtetvén és mélyen elaludván Adám, isteni jelenésből álmában látta a megtestesülésnek titkát, és hogy Krisztus éjjel fog születtetni; leitta, hogy ketten lesznek egy testben, úgymint az Isten és az ember egy isteni személyben... ".

8 Az emblematikus ószövetségi történethez természetesen az adventi időszak liturgiájában megfelelő ének, az „ÉBREDJ, EMBER!..." kezdetű is társul (1. számú kottamelléklet),

9 s végül is Szécsi tanító úr történetének szövegkönyve és történetfűzése teljes egészében ezzel kontaminál. Az ő Ádámja (is) az első, a paradicsombéli megidézés során így szól: „ S kérem a kegyelmet, kérem a nagy Istent, Almomban meglátni, aki megvált minket. " között és milyen technikai feltételekkel stb. sikerült megvalósítani. Szécsi István működésére vonatkozóan a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár munkatársa: Szabó Jánosné kutatott ki adatokat, akinek ezúton mondok köszönetet önzetlen segítségéért! 8 PADÁNYI BÍRÓM., 1756 (1999). 8. 9 TARKÁNYI B.-ZSASSKOVSZKY F.-ZSASSKOVSZKY E., 1874. 121-122., illetve CZAPIK Gy„ 1957. 204.