Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„ Szív küldi szívnek... " - „Karácsonyéji Álmok." avagy: a Don-kanyari pusztulás előérzete egy népies füzetben

E kis, iskolai „ponyva nyomtatvány" 1942 őszén születik meg, akkor, amikor a német hadvezetés követelése nyomán már jó fél éve magyar csapatok tartózkodnak a Don-folyó mentén, s a nyár folyamán - több kisebb és nagyobb csatározás alkalmával átestek a tűzkeresztségen és soraik az augusztusi nagy csatákban meg is ritkultak. Erről a korabeli híradások - tudjuk, hogy a dolgok akkori logikája szerint természetszerűleg nem szól(hat)tak, ám a(z esetünkben érintett) VII. miskolci hadtest ide kötődő szálai miatt, s tekintettel arra, hogy e bevonultatottak szabadságra még nem mehettek, a várakozás és a remény motívumai érzékletesen törnek fel már a bevezetőben is.

3 A Néptanítók Lapja -Pro Pátria rovatában, 1941 végétől - hírei között rendszeresen tudósít megemlékezéseket az orosz fronton (az ún. „Don melletti harcokban") elesettekről. A Hazafias példaadás alcímű jegyzetekben hétről hétre különböző felajánlások és ötletek olvashatók az itthon maradott családok, illetve a frontszolgálatot töltők megsegítésére. Szécsi tanító úr egyéni vállal(kozás)a, e füzet szintén az ilyen kezdeményezések sorába tartozik; erről maga is így ír: „Segítsünk hős honvédeinken, kik érettünk szenvedve harcolnak, rendezzük meg a Karácsonyi pásztorjátékot, s annak jövedelmét juttassuk el a Magyar Vöröskereszthez, ha bármily csekély legyen is a jótékonycélra begyült összeg, de sok kicsi sokra megy...Hazánkra és Testületünkre Isten bőséges áldását kérem. " Ám szenteljünk most egy kis figyelmet arra is, hogy hatvan év, de még inkább jó egy évszázadnyi idő távolából mit tudhatunk a szerzőről, Szécsi Istvánról? Rövid kutakodás után a következőket sikerült kiderítenünk: a Fülek és Rimaszombat között lévő Korláti (ma: Konrádovce, Szlovákia) községből valószínűleg az 1910-es években került az Ózd-környéki Kissikátorba.

4 A népes családdal (4 leány és 2 fiú) megáldott iskolamester itt 1926-ig tanítóskodott, majd a közeli „Kerekföld" nevű tanyára költöztek, ahol feleségével együtt gyümölcsöző bolgárkertészetet alakítottak ki. A család lakhelyét később már a Borsod vármegyei Hangonyhoz

5 tartozó Szécsi-tanyaként ismerték. Tanítványai, illetve az ö révükön kialakult, igaz, már hiányos kollektív emlékezet számos történetet és anekdotát őriztek meg a hétvégi litániákat önállóan celebráló, értően zenélő Szécsiről. Tölcséres gramofonját - jó időben - háza ablakában helyezte el, hogy a muzsikát a falubeliek is élvezhessék. Utóda a tanítói pulpituson: Helegda János 1936-ban kelt, s a Néprajzi Múzeumban elhelyezett írása

6 elég lesújtó véleménnyel van, pontosabban volt a község lakóinak mentalitásáról. Ezért is érdekes, hogy többek családi emlékezete szerint igaz: egyetlen tanteremben, összevontan okította a hat osztály növendékeit, de ők szigorúsága ellenére is szerették, tisztelték. Számosan idézik szüleik, nagyszüleik átszellemült elbeszéléseit, melyekben „a Szécsi tanító úr" által ünnepekre betanított számtalan színdarab előadásának izgalmát és sikereit idézték meg. Ezek egyike volt az is, amelynek tehát nem csupán színpadra állítója, hanem szerzője is volt.

7 „A magyar katonai vezetés azon elképzelése, melyet a 2. magyar hadsereg keleti hadszíntéren való tevékenységére és szerepére nézve remélt, nem valósult meg. 1942 tavaszán ugyanis a csapatokat még a szövetség zálogaként győzni, illetve a győzelem kivívásában jelképesen közreműködni küldte ki Ukrajnába. Abban bízott, hogy a seregtest szerepe nem lesz egyéb, mint a támadó német ékek mögött kisebb biztosító feladatok ellátása. Hadi részvétele nem húzódik el, s hamarosan felváltják... 1942 őszén egy leharcolt, megfogyatkozott seregtest várta sorsának beteljesülését... A magyar katonai vezetés azonban nem sokat tett veszteségeinek pótlására. Ezt főleg a németektől várta." In: LAJTOS Á., 1989. 20-21. - vö. még: GOSZTONYI P., 1992. és HORVÁTH M.-SZABÓ P, 1992. 4 A település rövid történetéhez és vegyes népéleti jellemzéshez lásd: HELEGDA J., 1936. 5 KOMORÓCZY M., é. n. 28. (Alsóhangonyról), valamint Uő. 40. (Felsőhangonyról). 6 EA 4803 7 A községnek egyházmegyei és közigazgatási változások miatt elkallódott, keveredett vagy még fel nem tárt iratai miatt sajnos nem sikerült kideríteni azt sem, hogy a darabot helyben és másutt milyen körülmények