Viga Gyula: Tájak, ízek, ételek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 2004)

A MEGYE TÁPLÁLKOZÁSI HAGYOALÁNYAINAK JELLEMZŐ VONÁSAI

Vasárnap: szárnyas-húsleves gombódával vagy kockatésztával, a húslevesből kiemelt főtt hús, a harmadik fogásként galuska valamilyen ízesítéssel (Nagy Géza nyomán. Vő. Szigeti Andor 2003. 81.). A heti étrendekben is tükröződtek a vallási kötöttségek, annak megfelelően rögzültek például lésztás napok, ill. húsmentes napok. Az abaúji görög katolikusság egyik központjának számító Rakacáról egyik adatközlőm jegyezte le: „Nagyszüleiül egy héten háromszor tartottak böjtöt: hétfőn, szerdán, pénteken. Hétfőn és szerdán tojásételt fogyasztottak, de zsírral nem ettek csak olajjal. Péntek az szigorú böjt volt. Akkor tejet sem ettek, nem is főztek. Szerdán mindig habart bab volt az ebéd. Hétfőn savanyú habart gruja (krumpli), pénteken lecskés (kockatésztával egvbefőzött) bab." A fentiek csupán néhány jellemző vonását mutatják Borsod-Abaúj-Zemplén megye hagyományos táplálkozási kultúrájának. Mindez számos összefüggésre világít rá, ugyanakkor a kutatás jelentős adósságára is figyelmeztet.