Viga Gyula: Tájak, ízek, ételek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 2004)
RECEPTEK - - Matyók
Herőce (Pető Margit nyomán) 2 összemarék ksztből diónyi zsírral, kevés sóval, cukorral, tejet hozzáadva tésztát gyúrunk. Táblán vékonyra nyújtjuk, abból derelyemetszővel 6-8 cm T es hosszéiságéi lapocskákat vágunk. A lapocskák belsejét is bevágjuk egy-két helyen. Forró zsírban vagy olajban a tésztalapokat pirosra sütjük, majd porcukorral megszórva tálaljuk. Készítették tojás és élesztő hozzáadásával is. A vékonyra nyújtott tésztát kiszaggathatták a fánk szaggatójával is, úgy sütötték ki. Hasonlóan cukrozták, úgy tálalták. A matyó lakodalmak elengedhetetlen süteménye volt. Kőttbéles Egy levél tésztához kb. egy összemarék ksztet, pici cukrot, 1 dkg élesztőt, 5 dkg margarint, 1 kanál olajat és annyi tejet számítunk, amennyiben megfuttatjuk az élesztőt. A fmomksztet elszitáljuk, beletesszük a megkelt élesztőt, a margarint és az olajat és egy pici cukrot. Laza, felverhető tésztát készítünk, és addig dagasztjuk, amíg pufog, elválik az edény falától. Rövid ideig kelesztjük, és tiszta abroszon kihéizzuk. (Óvatosan minden oldalról szép vékonyra kihúzzuk, a szélén a vastag részt leszedjük és a végén azt is kihúzzuk.) A vékonyra kihéizott tésztát meglocsoljuk olvasztott zsírral, és rászórjuk a tölteléket (túrót, mákot, lekvárt stb.). Óvatosan, a terítővel együtt feltekerjük, és zsírozott tepsibe téve megsütjük. Menyasszonykalács, matyó kalács Hozzávalók: 1 kg kszt, 10 dkg cukor, fél kter tej, 15 dkg margarin, 5 dkg élesztő. Az élesztőt kevés tejben megfuttatva, egy kis cukorral, kszttel kovászt készítünk. Ha megkelt, a ksztet a margarinnal elmorzsoljuk, pici sót adunk hozzá, valamint az élesztőt és a cukrot. J ól kidolgozzuk, amikor elválik az edény falától és a kezünktől a tészta, meghintjük a tetejét egy kis kszttel, és meleg helyre tesszük keleszteni. Ha megkelt, három részre vesszük a tésztát, és három ágba összefonjuk. Zsírozott tepsibe téve, a tésztát a tepsi szélénél körbevesszük egy szál sodort tésztával, és megsütjük. A matyó kalács történetéről A matyó lakodalmas kalács korábban a szokásos kalácsoknál lényegesen nagyobb, ünnepi sült tészta volt, amit a jellegzetes matyóföldi motívumokkal ékesen díszített felülete tett ünnepélyessé és különlegessé. Ismert változata volt a matyó perec, a matyó kalácsnál lényegesen kisebb, kb. 25 és 50 dkg-os volt. Ezt négy ágból fonták, és kör alakúra fogták össze a jellegzetes „matyó masni"-val vagy „matyó virág"-gal. Az Észak-Alföldön (Jász-NagykunSzolnok megye) és Észak-Magyarországon (Palócföld — Borsod-Abaéij-Zemplén, Heves, Nógrád megyék) általánosan elterjedtek a különféle fonott nagykalácsok ünnepekre, főleg lakodalomra. A kalácsok a családi, közösségi, egyházi ünnepek jeUegzetes ételei voltak, amelyek gyakran mára elhalványult — kultikus funkciót is betöltöttek. Alakjuk, formájuk, fonási technikájuk éppen alkalmi jellegük miatt — bizonyos formákat, esetleg funkciókat konzervált. Tájilag is változó formát mutattak, amit a 18-20. században polgári hatások is motiváltak. Az Alföldön és Észak-Magyarországon a 18. század végén már mindenhol ismerték és készítették a sima, töltelék nélkük nagykalácsokat. Ezek formája kezdetben kerek volt, amit egyben szakítottak ki a tésztából, ám az 1700-as évek végén az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a két tésztaágból megfont szögletes formák terjedtek el. Elsősorban a lakodalmakra, kevésbé egyházi ünnepekre (húsvét, karácsony) készültek, méretük elérhette a 60 x 40 cm-t, súlyuk akár a 15-20 kg-ot is. A 19. században két tényező segítette általánossá válásukat: a rázószitás
