Hoffmann Tamás: Mindennapi történelem az ütközőzónában (Miskolc, 2004)

Keletközép-Európa népessége a 6-9. században

2.3. A FEUDÁLIS GAZDASÁG KELETKEZÉSE KELETKÖZÉP-EURÓPÁBAN Annak következtében, hogy Közép-Európa lakói sok csatornát kihasználva érintkeztek a mediterrán civilizációval, elsőként az Alpoktól északra lakók sorsa változott meg a kontinens lakói közül. A korszakalkotó változás a római hódítás nyomán zajlott le, a korai középkorban és a középkorban másként alakultak a dolgok, mint északabbra vagy keletebbre, a fenyvesekben. Az egykori római provinciákban - a kelták és a germánok lakóterületén - egy új hatalmi rendszer jött létre, a feudalizmus, amely a korszak végére már Keletközép-Európa nyugati övezetében is kialakította befolyásának katonai és uralmi csatornáit. Új forrásokat foglaltak. Csaknem teljesen új ökoszisztémát építettek fel, hogy működtessék a gazdaságot és a társadalmat. Átalakult a munkakultúra. Új közegben áramlottak a rendszer működéséhez nélkülözhetetlen energiák. A termelőerők döntően két forrásból táplálkoztak. Az egyikben a bennszülöttek klánjainak és törzseinek tulajdonlási szokásai törtek a felszínre, a másikban az emberi és állati izomenergiák táplálták a gazdaságot. Idővel kiegészítették az elemi energiákkal hajtott gépezetekkel is a munkavégző szerszámokat, megsokszorozván a termelőerők hatékonyságát. Kezdetben azonban csak az emberi és állati erőforrásokból meríthettek. A vízválasztó azonban az Elbától keletre eső területeken volt. A rabszolga-utánpótlás hozamai a limesen túlról folydogáltak, a rómaiak és talán már a törzsi arisztokrácia gazdagabb földesurai is ezzel gondoskodtak uradalmaik munkaerő-ellátásáról. A római majorokban elsősorban keletközép-európai eredetű rabszolgák dolgoztak. Amikor a gazdaság fellendült, sok új majort alapítottak egész Nyugat-Európában. Pompás villákat (tulajdonképpen kastélyokat) építettek, minden lehetséges komforttal és díszítőművészeti alkotással berendezve. Vízvezetékek, latrinák, mozaikpadlók feledtették a vidéki élet magányát. Az egymástól is elszigetelődött majorokban újraszerveződött a gazdaság. Helyi, territoriális rendszerek keletkeztek, amelyek függetlenedni akarván a centrumtól, jólétet teremtettek uraiknak, hosszú távon pedig megalapozták a korai középkor provincializmusát. Előbb-utóbb mindenféle munkaerőgondok fékezték ugyanis a gazdaság haladását. A korai középkorra eldugultak a rabszolga-utánpótlást szállító csatornák. Annak előtte, a császárkorban még működött az emberkereskedelem. Ráadásul arra, hogy munkáskezekre tegyenek szert, más lehetőségek is adódtak, mint a rabszolgavadászat vagy -vásárlás. A birtokos majorjának környékén szolgasorban élő bennszülöttek laktak, akiket a klánfőnökök által már korábban kialakított módszerekkel kapcsoltak a majorhoz. A környékbeli parasztok tehát a majorbeli - rabszolgasorban élő - cselédekkel együtt dolgoztak a földesúri gazdaságban. MásHancar, 1955., Haversath, 1984., Heckscher, 1954., Heichelheim, 1956: 165-82., Heichelheim, 1958/1—

II., Hillebrecht, 1982., Hillebrecht, 1986: 275-86., Hoffmann, 1998: 111-34., Hoppe, 1988., Hubert, 1959., Husa, 1971., Irimie, 1965., Irvin, 1923., Isager-Skydsgaard, 1992., Jettmar, 1954: 760-83., Khazanov, 1983., Kirsten, 1983: 355-443., Klastornyi-Szultanov, 2000., Körber-Grohne, 1979., Kudlacek, 1957: 3-44., Küster, 1996., Mattmüller, 1986., Matvejevic, 1999., McCann, 1987., McNeil, 1964., McNeil, 1974., McNeill, 1992., Mead, 1981., Melnikova, 1977., Michelsen, 1987., Miller, 1965., Mócsy, 1974., Mollat du Jourdin, 1993., Müller-Wille-Dörfler-Meier-Kroll, 1988: 53-68., Myska, 1979: 44-72., Myska, 1996: 188-207., Piggott, 1987., Pounds, 1967: 439-61., Pounds, 1974., Pounds, 1997., Reith, 1991., Renard, 1959., Schubart, 1966., Schwarz, 1958: 101-26., Schwarz, 1970., Sherratt, 1991: 351-86., Sherratt, 1994: 1-57., Scseglov, 1970: 25461., Sprengel, 1971., Staerman, 1969., Stauffer, 1959., Steensberg, 1952., Sulimirski,1970., Thompson, 1948., Utterstrom, 1955: 3-47., Utterstrom, 1960: 176-94., Vajda, é. n., Zabko-Potopowicz, I960., Zimmermann, 1982., Zsimin, 1973.