Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS ÉPÍTKEZÉS

Ezt a lakásformát vették át azok is, akik a 19. század végétől kezdve folyamatosan beköltöztek a falvakba Gyertyánhutáról, mert ott egy ennél kezdetlegesebb lakásban éltek. A munkáslakások a mezőgazdasági cselédek lakásaihoz voltak hasonlóak. Két családnak közös konyhája volt szabadkéménnyel, ez alatt főztek az asszonyok. Ide kapcsolódott egy-egy szoba a két család részére, a konyha belső részét pedig pitvarnak nevezték, mert innen a lakásokhoz tartozó egy-egy kamra nyílt. A pitvarból jártak fel a padlásra is, ahol a szénát tartották. A falvak jómódú gazdáinak lakásában korán megjelent a harmadik helyiség is, ez a kamra (komorá) azonban nem lakó-, hanem tárolóhely. A háromhelyiséges lakás a két világháború között vált divatossá, különösen a FAKSZ-kölcsönnel épített házak esetében. A legtöbb épület hozzáépí-