Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS ÉPÍTKEZÉS

Sütőkemence a% udvaron (1957) téssel vált háromhelyiségessé. A szoba-konyhás, hátul istállós házakat általában úgy változtatták háromhelyiségessé, hogy az épülethez az utca felé még egy szobát toldottak és azon belül téglalábazatos verandát alakítottak ki. A tüzelőberendezés általában búboskemence volt, amit legrégebben szabadkémény (slebodni koch; kemenceszáj — ochnickö) egészített ki, ez vezette el a füstöt. A kemence (pec) körül patka (kut vagy kut'ik) volt kőből vagy fából készítve, belső szögletét a falnál sutnak (sut) nevezték. A kemence és az ajtó között a múlt század végén a falban kis fülke volt (kosek), amiben gyertya égett. A szabadkémény másodlagos funkciója volt, hogy benne füstölték a húst, de amikor a szabadkéményeket elbontották és a kemence az udvarra került, önálló füstölőket {füstölő) építettek fából, amiket ma is használnak. (Különösen Répáshután figyel-