Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG

köteles gyermekek számát hangsúlyozták, hanem azt, hogy „ugyanis egészen tót ajkú gyerekek" és a magyar nyelv elsajátítása miatt szükséges az újabb pedagógus. Az iskola továbbra is egyházi oktatási intézmény maradt, de beigazolódott a helyi plébános jóslata, kezdetét vette a magyar nyelvű oktatás, most már nemcsak a nevekben, hanem a nyelvben is történő magyarosítás. Az első világháborút követően a Habsburg Monarchia felbomlásával és a trianoni békekötéssel a bükki hutatelepülések teljesen zárt közösségekké váltak. Az új országhatárok megvonásával véget ért a lakosság migrációja, megszűnt az az utánpótlási lehetőség, ami a kis településeket életben tartotta. A bükki hutatelepülések népessége a kétvilágháború között Ev Óhuta Ujhuta Répáshuta 1920 615 1091 448 1930 662 1341 555 1941 723 1685 618 A két világháború között a bükki hutatelepülések lakossága — Ujhuta kivételével — csak igen kis mértékben növekedett. A lélekszám lassú emelkedése elsősorban a természetes népszaporulatból következett, de szerepet játszott benne a gyertyánvölgyi gyártelep utolsó családjainak beköltözése is. Ujhuta lélekszámában, infrastruktúrájában egyaránt a Bükk-fennsík központi településévé vált. 1940-ben a falu nevet változtatott és a Szent Kereszt felmagasztalására felszentelt temploma után, illetve a földrajzi elhelyezkedésre utalásképpen Bükkszentkereszt lett. 18 A statisztikai adatokat közli Varga G.-né, 1970. 104-107, 465-467.