Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG

ha ugyan kapsz érte." Ugyanez a lelkész a falu elöljáróságának közgyűlésén — ahol jegyzőkönyvben megörökítették, hogy „Istennek hálát adva fogadalmat teszünk előtte, hogy őseink példáját követve egy sziwel és lélekkel kijelentjük: hogy hazánkat és királyunkat bármikor és valami veszély vagy baleset fenyegeti, készek leszünk értök életünket és vérünket feláldozni." Lelkesedésében és egyes vélemények szerint italtól jó kedélyű állapotában felpattant a következőket javasolva: „...kinek-kinek nem magyar hangzású neve van és hajlandónak véli, hogy szintén az ezredéves ünnepély emlékére magyar hangzású nevet vegyen fel, mely czélokra az indítványozó a szükséges anyakönyvi kivonatok díjtalan szállítását ajánlja meg mindazoknak, kik az iránt hozzá ezen ünnepélyes évben fordulnak." A javaslat elhangzását követően a tisztelendő úr - mint Luther a téziseit — kiszögelte az általa felvételre javasolt történelmi neveket. A listán Kossuth, Petőfi, Rákóczi, Pálfi nevek mellett általa kreáltak is szerepeltek, úgymint Hegyközi, Füredi. Pontosan nem tudjuk az okát, de tény, hogy a hutatelepülések népe néhány napon belül „magyar" neveket választott magának, s így lettek a Matiscsákokból, Flekácsokból, Pavlistyákokból nemzeti történelmünk nagyjainak nevét viselő személyiségek. Tehát a hutatelepülések utcáin mindennapossá vált a kabaresztikus jelenet, hogy egy Kossuth köszönt Rákóczinak vagy Petőfinek.

13 Egy többségi népcsoport erőszakos beolvasztási kísérletének eszköze az iskola, az oktatás is. Simonides János 1777-ben nemcsak a lakosság lelki szükségletéről 15 Tanácsülési jegyzőkönyvek 1896. évi bejegyzései. A jegyzőkönyvek Bükkszentkereszt Önkormányzati Hivatalában találhatók. Vö. Veres L., 2000. 119-120.