Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG

Répáshután, a Czupko, Növik és Oprendek neveket Ohután, míg a Tokár és Oprendek neveket Ujhután fedezhetjük fel a lakosság névsorában. 1748-tól hosszú időn át kevés információval rendelkezünk, mivel az egyházi matrikulák elvesztek. A hutatelepülések lakóinak nevét újból csak 1788-tól követhetjük nyomon. Az anyaegyháznak számító újhutai plébánián ekkortól maradtak meg ugyanis az anyakönyvek, amelyek segítséget nyújtanak számunkra a lakosság származási helyének meghatározásában.

2 Az 1748—1788 közötti időszakból mindössze néhány szórványadat áll rendelkezésünkre. így megtudhatjuk, hogy az újhutai üveggyártás felvirágoztatója, Simonides János a Szepességből származott és Újhuta előtt Ohután élt és dolgozott, mint üvegfúvó. Felesége — mint ezt vezetékneve is mutatja -, a bükkalji Sály községben született.

3 1766-ból fennmaradt egy uradalmi gazdasági kimutatás ,,A Diósgyőri Üveg Huttában Hutás Legények által különös üvegekk véghez vitt Munkájukul Való redukció",

4 amelyben 9 munkás neve szerepel: „Srajner Venzel, Maticsák Joseph, Fridiik Benedek, Bieler Jakab, Felkács Márton, Sir János". Az újhutai üzem leégése után ezek közül — mint ezt az 1796/97. évi üzemi kimutatás és az 1828. évi összeírás is mutatja — Újhután 2 L. Sipos L, 1958. 18. 3 L. részletesebben Veres L., 2000. 106. Simonides János 1728-ban született Szepes vármegyében. Egyik őse, Simonides Dávid 1652ben szerzett nemesi kiváltságot III. Ferdinándtól. Vélhetően az ősök is üvegkészítők voltak, ugyanis a családi címer központi szimbóluma egy oroszlánok által tartott fedeles üvegkehely. 4 B.-A.-Z.- m. Lt. XI/601. A diósgyőri koronauradalom iratai 666. sz. irat. A hutáslegények összesen 663 rajnai forint 47 V2 krajcár értékű munkát végeztek. Fizetségük 221 Rf 16 krajcár volt. „Ezen fellyül egy Hordó Palenka és Ket Hordó Serret az említett Inspector restai."