Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG

települtek le a Maticsákok, a Sirek. Simonides János a többi szakmunkást a Nógrád megyei Hrinyova hutából és az Abaúj vármegyei Hollóház hutából telepítette be. Azonban minden valószínűség szerint a hutások eredetileg a Felvidék különböző üveggyártó helyeiről származtak.

5 A Felföld kicsiben... A 18. századi források szerint a bükki hutatelepülések lakói döntően szlovákok voltak. Az 1746. és 1769. évi hivatalos egyházlátogatási jegyzőkönyvekben, az ún. canonica visitaüokban azt jegyezték fel Ohuta és Ujhuta lakóiról, hogy valamennyien katolikusok és nyelvük ,,

lingua slavonica".

6 Miután 1777-ben Simonides János Újhután fakápolnát épített, ünnepnapokon ő olvasta az Evangéliumot. Arra a kérdésre, hogy milyen bibliából olvasott fel, a végrendelete adja meg a választ. A hutásmester ugyanis az egyházra hagyta bibliáját is, amely „biblia sacra bohemico idiomate", vagyis cseh biblia volt. Ezt a bibliát a szlovák irodalmi nyelv híján a Felvidék valamennyi szlovák lakta településén használták. A lakosság felvidéki származását bizonyítja közvetett módon az is, hogy a hutatelepüléseken a lelkészek szintén felvidéld származásúak voltak a 18. században. 1778-ban került Ujhutára állandó káplán, aki az egyházi források szerint a szláv nyelvet kiválóan értette és beszélte. Halála után Pozseharszky Maximilian személyében egy miskolci minorita szerzetest jelöltek ki 5 L. SiposL, 1958. 59. 6 Canonica Visitatio 1746, 1769. HmL. Egri Érseki Egyházi Levéltár. Archívum Yetus. 3412. rakt. szám 163-164.