Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

ÜNNEPEK, SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK

Újév első napján a gyerekek egymással versengve — ki tud korábban érkezni - jártak újévet köszönteni. Nagyon vigyáztak arra, nehogy nő legyen az első látogató, mert az balszerencsét jelent. A házastársak nagyon vigyáztak, hogy nehogy összevesszenek, mert akkor csak a következő évben hagyja el őket a baj. Nem lehetett kölcsönadni sem, mert ez azt jelentette, hogy egész évben nagy lesz a kiadás. Újév első napja is szerelmi jóslásokra adott alkalmat. A lányok ilyenkor is gyakorolták az ólomöntést. B ecsukott szemmel kiálltak a kapu elé, és ha férfit pillantottak meg először, azt jelentette, hogy még abban az évben férjhez fognak menni. Ha pedig lányt, akkor abban az évben is pártában maradnak. Az újév első nagyobb ünnepe a vízkereszt itroj krolé). A lakóházak bejárati ajtajain megjelenő G. M. B. azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár feliratok, s az adott év megjelölése azt fejezte ki, hogy a pap megszentelte a házat. E napon a gazda és a gazdasszony egyaránt szenteltvizet vitt haza a templomból, amivel otthon meghintették a szobák sarkait, az istállót és a jószágokat. A megmaradt szenteltvizet az azt megillető helyre téve betegség, haldoklás, rontás esetére tartalékolták. Gyertyaszentelőkor (ramnicè) 2.2 asszonyok gyertyát szenteltettek a templomban, amelyet azután később akkor gyújtottak meg otthon, ha a családból valaki haldokolt vagy meghalt. Szentelt gyertyákat égettek a ravatalnál, illetve a koporsó mellett. Az egyházi ünnepekkel szemben a farsang fasang) a mulatság, a vidámság ideje volt.

6 Külön bált rendeztek a nős férfiak és a legények is. A legények végigvonultak a 6 Fel kell hívni a figyelmet a farsangi alakoskodás szokása hiányára. L. Niedermüller P., 1984. 324.