Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

ÜNNEPEK, SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK

ten a boszorkánynak vélt személy kerítéséből loptak el egy darabot és azt elégették. így nem lehetett rájuk veszélyes a boszorkány. Végül a Luca-napi szokások közül a boszorkányok felismerésének általános szokását kell megemlítenünk. A Luca-szék készítését, amely mindegyik településen ismert és lényeges elemeit tekintve azonos tartalmú. A Luca-szék (stolek) készítéséhez Luca-napkor láttak hozzá. Csak férfiak lehettek a készítők. A munkában mindennap csak egy keveset haladtak előre, hog}

7 éppen karácsony viliájára készüljenek el. Ekkor elvitték a széket az éjféli misére. A szék készítőjének elsőként kellett a templomba érkezni. A templomajtóhoz közel állt meg. Amikor elkezdődött a mise, ráült a székre és így látta meg, hogy ki a boszorkány, akit arról lehetett felismerni, hog}

7 hátat fordított úrfelmutatáskor az oltárnak. A széken ülőnek ezután ki kellett menekülnie a templomból, mert a boszorkány üldözőbe vette. Ilyenkor a szék készítője elfutott az első keresztúüg, hirtelen ráült a székre és szentelt krétával kört rajzolt maga köré, mert a boszorkány csak így nem férhetett hozzá. Miután a boszorkány elment, a szék készítője a széket azonnal szétszedte és darabjait ötfelé elhajította.

4 Az egész év legjelentősebb ünnepe a karácsony. Viliáján alkonyattájt kezdődik az ünnep. Legelőbb a karácsonyfát készítik el. A karácsonyfa-állítás régebben nem volt szokás, csupán fenyőágakat vittek a szobába, amelyeket gerendára akasztottak. Ezután a gazda szalmát hozott be annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. A szalmát az ünnepek végén vitték ki, és a jószág elé tették azok 4 Érdemes megjegyezni, hog}

7 a szokásrendszer nagyon hiányos, ha összevetjük más szlovákok lakta területekével. Vö. Manga J. 1968. 39-51.