Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

ÜNNEPEK, SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK

szaporodása reményében. Az ünnepi vacsora egy gerezd fokhagymával kezdődött, hogy egészségesek legyenek, majd gombaleves, rántott hal és mákos bobájka következett, amit burgonyából készítettek. A vacsora fontos része volt az ostya, amit mézzel fogyasztottak. Az ostyát mindig a harangozó készítette a templomban lévő ostyasütő vasak segítségével. A különböző méretű ostyák egy részét feszület vagy szentek képe díszítette. Ezeket természetesen nem fogyasztották el, hanem a karácsonyfákra akasztották. A vacsora után a család az éjféli miséig együtt maradt, s ilyenkor jártak a gyerekek kántálni. A csapatokba gyűlt gyerekek a közeli rokonok, ismerősök ablakai alatt néhány éneket eldaloltak, majd ezután a háziak behívták és megvendégelték őket. Ezen az estén jártak a Jézus születését bemutató bedehcmesek is. A nap az éjféli misével zárult. A karácsonyi vacsora ételeiből az állatok is kaptak. A morzsát szétszórták a tyűkoknak, hogy bőven tojjanak, a nagyobb állatoknak pedig egy-egy szem bobájkát adtak, hogy szaporodjanak és egészségesek legyenek. A vacsorából az elhunyt családtagok sírjára is vittek egy keveset. A sírok sarkaira kis fenyőgallyakat tűztek és középre helyezték az ételt: néhány szem bobájkát, ostyát. Volt, aki bort is vitt a sírra. Karácsony estéjén jártak a betlebemesek.

5 A hutástelepüléseken ma már csak a szokás magyar nyelvű változatát ismerik. A játékot legények játszották. A három angyal (anchel) fehér ruhában volt, fejükön magas, henger alakú süveggel. Mellükön színes pánt futott keresztbe. Ok hordozták a fából és színes papírból készített betlehemes templomot, amelyben szentképek, apró állatfigurák vol5 A magyarországi szlovákok betlehemezését 1. Zatko R,, 1956.