Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

ÜNNEPEK, SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK

sek emlékezete szerint korábban nem volt szokásban a Mikulás-napi ajándékozás. A meghonosodott szokás szerint a fiatalabb férfiak közül néhányan kifordított bundát vagy bekecset vettek magukra és kezükben bottal vagy virgáccsal ijesztgették a gyerekeket. Régebben a rokonságon belül is több családhoz elment a Mikulás. Ilyenkor megállt az ablak előtt, megveregette az üveget vagy az ajtót, lármázott, kiabált. Majd bement a házba, ahol diót, almát, süteményt, kalácsot osztogatott a gyermekeknek. Később az ajándékosztás formája úgy változott meg, hogy a Mikulás kosarában már a szülők által előre átadott ajándékot vitte, és az ijesztgetés helyett inkább dicsérte és jutalmazta a gyermekeket. Rendkívül gazdag hiedelemanyag kapcsolódott viszont a Luca-naphoz (Lucka, Lucia). Répáshután a szerelmi jóslás egyik igen sajátos formája kapcsolódott ehhez a naphoz. A lányok este felhasogatott fát loptak és otthon elrejtették. Karácsony villakor kora reggel elővették és ha a fahasábok páros számúak voltak, akkor a lány a következő évben férjhez ment. Ilyenkor elégették a fát. Ha viszont páratlan számúak voltak a fahasábok, akkor nem ment férjhez a lány. Luca-napján számos tilalom szabályozta a mindennapi élet rendjét, elsősorban az asszonyi munkát. Nem lehetett fonni, mert a tilalom megszegőjének megdagadtak az ujjai és egész évben fájtak a kezei. Aki a varrás tilalmát szegte volna meg, annak a tyúkjai nem tojtak volna. Tilos volt a kenyérsütés is, mert a tilalom megszegőjét Luca megcsúfította, beteggé tette. A répáshutaiak szerint Luca napkor rendkívüli hatalma van a boszorkánynak. Ezért egy kis gerezd fokhagymát adtak a teheneknek, hogy a boszorkányok ne vegyék el a tejet, ne rontsák meg az állatot. Bükkszendászlón keresztet rajzoltak az istálló ajtajára és így védekeztek. Bükkszentkeresz-