Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

TÁPLÁLKOZÁS

be öntötték. Kihűlés után sokan üvegbe töltögették és így tárolták hűvös helyen. Színe és íze nagyon hasonlított a feketekávéhoz.

23 Az étkezések rendjét az emberek foglalkozása határozta meg. Magától értetődő, hogy másféle módon étkeztek a fuvarosok, a favágók vagy a gyári munkások és az otthon levő családtagok. Az erdőn dolgozó férfiak egyheti élelemmel vonultak munkára. Mivel korán kezdtek, gyakran 2—3 órakor, munkakezdéskor csak egy korty pálinkát ittak és egy-egy szelet kenyeret fogyasztottak. Ez volt a kis früstök (maly frustik). A nagy früstököt 7—8 óra tájban tartották, ami rendszerint kenyérből és szalonnából állott. Délben mindenki főzött magának (rántott leves, főtt krumpli, lebbencs vag)

7 túrós guba). Vacsorára a maradékot fogyasztották el. Ha délben elfogyott minden, akkor ismét főztek, többnyire kukoricakását, habart krumplit, gombalevest vagy lebbencset. Csütörtökönként a férfiak nem főztek, mert ilyenkor az asszonyok meglátogatták őket és bőséges főtt ételt vittek nekik, amiből vacsorára is tellett. Odahaza a családban nagyjában ugyanezek az ételek kerültek asztalra, de természetesen szerényebb mértékben. Otthon többször szerepeltek az ételek között tejes ételek is. A reggeli 8-9 óra között volt, az ebéd 12—13 óra között, a vacsora pedig 8 óra tájt. A heti étrendben a szerda és a pénteki nap mindig tésztás nap volt. Húsos ételeket a hagyományos étkezési rend szerint vasárnap fo25 Vö. Siska]., 2001. 110.; MárkusM., 1984. 218.