Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI

kéri Újhuta község egész területének az üdülőhellyé való nyilvánítását és engedélyezését."

53 Az ügy előmozdítására a község díszpolgárává választották dr. Rónaszéki Trux Lajos és Jenő királyi kincstári jogügyi igazgatókat, akik az 1920-as évek elejétől mint üdülőtulajdonosok gyakran időztek Ujhután. A kérést helyben hagyó határozat 1938ban látott napvilágot, de a kétévi várakozás, a jogi aktus késedelme egyáltalán nem hátráltatta a falu divatos üdülőcentrummá válását. A sajtóban rendldvül kedvező híradások jelentek meg a faluról. A Lillafüredi Fürdőújság 1938-ban kiemeli, hogy „Régen nem tapasztalt élet indult meg Ujhután, mely az utóbbi idők egyik legnagyszerűbb és legkellemesebb nyaralóhelyének bizonyult. Az erdők aljában elszórt panziók foglaltak. Mintegy 800 állandó nyaraló tartózkodik már most a szezon kezdetén Ujhután, mely szám állandó emelkedő tendenciát mutat".

54 Ugyanebben az újságban jelent meg, ahogy „Újhuta magaslati gyógyhely fejlődése soha nem látott méreteket öltött és az idegenforgalom emelkedése nagyarányú építőmunkát tett lehetővé. Panziók, épületek, vendéglők keletkeztek és a község csaknem valamennyi háza berendezkedett a fizetővendéglátásra".

5 Valóban, a falu a köztudatba került az 1930-as években épült panziók, mint pl. Újhuta-gyöngye villa, Tátra üdülő, Napsugár üdülő, Lilla-étterem (a mai Borostyán étterem) tulajdonosainak fáradozása révén, s annak köszönhetően, hogy a városi értelmiség ekkor kezdett olcsó, elérhető áron üdülőtelket szerezni magának. Az Újhutára látogatók többsége azonban bakancsos turista, természetjáró volt, cserkész és diák, valamint a fillé53 Újhuta község tanácsülési jegyzőkönyve, 1935. szeptember 9. 54 Lillafüredi Fürdőújság 1. évf. 21. sz. 2. 1938. június 15. 55 Lillafüredi Fürdőújság 1. évf. 21. sz. 2. 1938. november 15.