Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI

letve mennyi földterület volt a kincstár és a lakosság kezelésében. Bükkszentkereszten 4266 hold erdő a kincstárhoz tartozott, vagyis a határ közel 90%-a. Bükkszentlászlón is majdnem hasonló volt a helyzet, az állami tulajdonú erdőségek területe 1982 hold volt. Répáshután volt a legkedvezőtlenebb a helyzet, itt ugyanis 2729 hold erdő és legelő számított ldncstári tulajdonnak, vagyis a határ több mint 90%-a. A hutatelepülések lakói már 1808-ban pert indítottak a koronauradalom ellen a legelő és az erdő elkülönítésére, de az semmilyen eredménnyel nem járt. Az uradalom telepítvényes községeknek tartotta a falvakat, s ez azt jelentette, hog}' a lakosság csak addig használhatta telkecskéit, amíg kincstári alkalmazásban állt. Először 1853-ban a jobbágyfelszabadítást szabályozó rendelet juttatott némi földet a lakosságnak. Ezek irtványföldek voltak leginkább és kisebb erdőterületek. Pontos nagyságukat azért nem lehet megállapítani, mert a juttatott földterületbe beszámolták a papi és tanítói illetményföldeket is.

9 A földterületek szűkösségét és művelési ágak szerinti megoszlását figyelembe véve a családok egyetlen logikus megoldást választva közbirtokosságot alakítottak az erdő és legelőterület hasznosítására.

10 Az országszerte létrejött, a korábbi faizási jog helyett juttatott erdők vagy legelők különválasztása miatt adott legelőterületek és egyéb közös vagyon kezelésére szerveződött közbirtokosságoktól a hutatelepüléseké eltérő formát jelentett. Mivel a hutások elődjei nem voltak jobbágyok, a közös erdő- és legelőterület részjoga, résztulajdona nem kapcsolódott jobbágyvagy zsellértelekhez. Csupán csak az 1853-ban kihasított 9 Veres V., 2000. 91-92. 10 Mádai Gy., 1984. 60-61. Ujhuta Közbirtokossági Társulat jegyzőkönyve 1874—1944. A jegyzőkönyv - amelynek adatait hasznosítom - Bükkszentkereszt Önkormányzata Hivatalában található.