Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI

biritott, meli ablakon belöll kett égibe iaro geszka tabla wagion." A vár régészeti feltárása során is csak néhány 15. századtól elterjedt kutrolf sötétzöld üvegből fúvott csa­varvonalasan bordázott nyakrésze került elő. Miskolc me­zőváros polgárai is csak távoli területekről, a szepesi kalmárok közvetítésével szerezhettek be üvegárut. 2 A 18. század elején megkezdődött bükki üveggyártás korlátozott keretek között volt képes kielégíteni az ura­dalom területén élők igényeit. A 18. század második feléig döntő mértékben előállított kari ka üvegeket a templomi­egyházi, uradalmi, valamint mezővárosi építkezéseken használták fel. Ebben a korban kezdődött meg a reformá­ció időszakában átalakított katolikus templomok újjáépí­tése, valamint a visszatelepült pálosok intézményeinek létrehozása. A 18. század elején 2 Ft 15 krajcárt kellett fi­zetni egy ablak üvegezéséért. A sajóládi pálosok 1721— 1723 között a templomi ablakok üvegezéséért 30 Ft-ot, miskolci épületeinek ablakozásáért pedig 28 Ft 20 dénárt fizettek. Jelentős üvegesmunkát végeztek a 18. század elején az avasi templom paróchiaépületének és scholá­jának építésekor is. A vásárolt üvegek összértéke 42 Ft 15 dénár volt. A diósgyőri koronauradalom hivatali épületei­nek létrehozásakor az uradalmi prefektus 663 Ft 47 kraj­cár értékű karikaüveget rendelt meg. Az üvegesmunkák jelentőségére a diósgyőri koronauradalom összes épüle­teinek 1783-ban készült felértékeléséből következtethe­tünk, amikor szakmák szerint megszabták az egyes mun­kák értékét. Az uradalom összes épületének értéke 185 143 Ft 11 krajcár volt. Az épületek üvegesmunkái pedig 791 Ft 49 krajcárba kerültek, vagyis a kőműves-, ács-, la­katos-, asztalos-, fazekasmunkák értékének 5%-át tették ki. 2 Ceglédi l., 1968. 93.

Next

/
Thumbnails
Contents