Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

rv. § Az ugyanezt a nevet viselő mezőváros a vár alatt, déli irányban terül el nyitott és kies fekvéssel. Ezen elhelyezkedésének az okán Tornaaljának is nevezik: azért tudniillik, mert a vár tövében települt. Egy állandó és bővizű folyócska mossa, amelyet közönségesen Torna vizének mondanak. Ez a mezővároson is keresztülfolyik és valamennyi távolságot megtéve, a Bódvába ömlik. A mezőváros mindkét oldalán gabonatermő mezők terülnek el, amelyek ugyan kellemes látványt nyújtanak, ámde a talajuk hasznavehetetlen homokkal szennyezett és ezért a búzát nem termik meg. Megtermik azonban a rozsot, ha bőségesebb trágyázással termékenyebbé teszik és mély talajműveléssel készítik elő a vetésre őket. Valaha a legközelebbi lankákra telepítve szőlők is voltak itt, de ezeket a háborúk viszontagságai elpusztították. A minap kezdték el műveim az új telepítvényeket a jobb termésnek a nagy reményével: szépen fejlődik tudniillik a szőlő és mivel az elültetett magvak nemesek, ezért a lakosság nem csupán bőséges, hanem kiváló szüreteket is ígér magának. A lakosok magyarokkal keveredett szlávok és földművelő életet élnek. A mezőváros kinézete a vidék sajátosságainak megfelelően csupán valamennyire városias, inkább egy faluhoz hasonlít. Vannak vásárjogai: ezeket a vásárokat régi szokás szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, Szent József napján, a Szent Kereszt feltalálásának az ünnepén, Egyed napján, a Gál ünnepét követő vasárnapon és Katalin napján tartják. A mezővárosnak igen nagy ékességére szolgál a templom a szomszédságában lévő kápolnával; ezeket egy nagyon közeli dombra építették. A vele átellenben lévő lejtőn áll egy kastély, amelyet „nagyobb"-nak mondanak a tömege miatt, ami a másiktól, a kisebbiktől megkülönbözteti. Ez szépen fel van szerelve termekkel és más, a benne lakásra való alkalmatossággal; ezért méltó is arra, hogy a földesura lakja. Ő buzini gróf Keglevich József, aki, mint fentebb említettük, a főispáni méltósággal ékeskedik. A kastélynak azon a részén, amellyel dél felé néz, van egy gyümölcstermő fákban bővelkedő kert, valamint lentebb egy kellemes és egyszersmind hasznos vízfolyással bíró halastó. Ennek természetével kapcsolatban fentebb már elmondtuk, hogy nem fogja a fagy: ennélfogva ott, ahol kifolyik belőle a víz, épült egy malom, amely arról nevezetes, hogy állandóan dolgozik. A többi, ide kapcsolható alkalmatosság a gazdálkodás haszonnal való folytatására szolgál. Közéjük sorolhatjuk azt a két, megfelelően felépített műhelyt, amelyek közül az egyikben sert főznek, a másikban pedig égetett bort párolnak le. - A kisebbik kastély a Gyulay grófok örökös birtoka; ez tömegét tekintve is szerényebb és a felső részén romok is éktelenítik. Vannak azonban nem csúnyán megépített szobák is benne a földesúr befogadására, ha ide érkeznék. - Nem szabad itt hallgatni arról sem, amit fentebb említettünk, mdniillik, hogy ebben a mezővárosban szokták tartani a vármegye gyűléseit. Ennélfogva Tornán vannak a megyei börtönök és a másféle büntetőeszközök, amelyekkel a gonosztevőket szokták megfenyíteni. A mezőváros földesurai a Keglevich grófok mellett Gyulay József és Gyulay Gábor, valamint a Putnoky, a Nagy, a Sztankóy és a Trencsényi családok.