Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)
BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)
IL szakasz A Felső járás falvai A vidéknek ez a része csak kevés falut számlál, s ezek is szinte teljesen kedvezőtlen fekvésűek. Bármilyenek legyenek azonban, számunkra és az olvasó számára is az a fontos, hogy sorra vegyük őket. 1. Áj egy Tornától észak felé, a hegyek torkába mélyen benyúlva, köves és terméketlen helyen fekvő falu. Egy patak fut rajta keresztül, amely szerte az ottani hegyek közötti kis völgyek vizeiből folyik össze: az itt is olyan tiszta és gyors, mint ahol ered, s a Bódvába ömlik. A faluhoz tartozó szántóföldek sík helyen vannak ugyan, de hasonlóak a tornaiak földjeihez: tudrdillik terméketlenné teszi őket a homok és csak kevéssé kedvezőek a vetésnek, amit befogadnak. Az állatok takarmányozására szolgáló legelők és kaszálórétek dús fűvel zöldellnek a hegyek magaslatain; meredek fekvésük következtében azonban nehéz megközelíteni ezeket. Ott, ahol a hegyek lankásabbak, szemben egy barlanggal, a földből mindenféle kibúvó hajtások szőlőművelés nyomait tárják elénk; a mezei gazdálkodásnak ezt a fajtáját azonban a mai lakosok már nem gyakorolják. A falut magyarok, szlovákok és rutének lakják, akik részint a Keglevicheket, részint pedig a görgői Bartókokat, a Horváthokat, a Zorgeieket és a Csehyeket, valamint a Csemniczkyeket szolgálják. 2. Falucska az előbbitől nyugatra, ugyanazon a tájékon, de a meredek hegyeken túl fekszik. Az elnevezéséből következtethetünk kicsiny voltára: a név ugyanis pici falut jelent. Amennyire mély a fekvése, éppen annyira nehéz megközelíteni. Mindenfelől hegygerincek veszik mdniülik körül, amelyek olyan magasra nyúlnak, hogy a napsugarat is alig engedik be ide az előtt az idő előtt, amikor reggelizni szokás. Ennélfogva nyáron nem kevésbé, mint télen szekér helyett szánkákat használnak a lakosok, akár a kivágott fát szállítják, akár a szántóföldek termését takarítják be. Ebből következtetni lehet arra, hogy nehéz és csak kevés haszonnal járó itt a mezei gazdálkodás. Túl azon ugyanis, hogy a meredek szántóföld módfelett kifárasztja a munkásokat, a talaj mindenütt kavicsos és terméketlen a sok homoktól. A legelőknek és a kaszálóréteknek sem barátságosabb a fekvésük. A szarvasmarha hegyi kecskék módjára kénytelen kóborolni a meredek helyeken, ha valami füvet akar legelni. - A németek Pungerhau-nak, a ruténok pedig, akik ezt a félreeső helységet lakják, Hacsavának nevezik; valamennyien a Keglevichek birtokjogai alá tartoznak. 3. Barka, vagy németül^) Teütschenhau egy mély völgyben épült, amely észak felé néz. Minden oldalról meredek hegyek magasodnak fölötte, amelyeket annyira sűrűn borítanak az erdők, hogy egészen sötétek. A szántóföldje ezért, amelyet művel, részint a hely természeténél fogva meredek, részint pedig teli van sziklákkal: e dolognak tudható be, W Néhány falunak a ma is ismeretes német elnevezéséből vesszük a bizonyságát annak, hogy ezeket valaha német telepesek birtokolták, akik miután kivágták az erdőket, ahol a leginkább megfelelőnek látszott, telepeket létesítettek ott. Az is jelzi ezt, hogy a nevekhez hozzátették a Hau szót, amely a „vágni, hasítani" jelentésű hauen szóból származik.
