Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

a. lemenetel a barlanghoz; b. sziklán vezető ösvény; c. jégen vezető ösvény; d. hatalmas kőszikla; e. út a jobb oldalán; f. meredély a bal oldalán; g. a barlangüreg torka; h. félelmetes barlangüreg; i. hatalmas jégcsap; k. sziklaboltozat; 1. csepegő víz hatszáz négyökrös szekeret is ezzel a fajta jéggel. Mennél mélyebbé válik pedig a barlang, annál áthatóbb hideget érzünk: mint ahogyan a magasból leereszkedők számára is minden egyes lépcsőfok után melegebbé válik a levegő. Miután pedig a nyár őszbe fordult, a hideg is lassanként, a hónapok természete szerint alább hagy, a jég felolvad és a tél beköszöntével teljesen ki is szárad a barlang, s így menedékhelyévé válik a rovaroknak, amelyek képesek elviselni a hideget. A legyeknek és a szúnyogoknak a rajain, valamint a denevérek csapatain kívül a nyulak és a rókák is ide költöznek szállásra, amikor leint nem tudják eltűrni a telet. - A barlang fölött a hegytető sok és kövér fűtől virul, s ezért alkalmatos a legelő szarvasmarhák számára, sőt, szénakaszálásra is, ha - amint megtörténik - a jószágot távol tartják onnét. V.§ Félmérföldnyire innét van egy forrás, amely szintén csodálatos természetű. A magyarok Lótejnek nevezik: vajon a hozzá való hasonlóságtól-e/

b

> nem tudom megmondani. Ez állandó időszakokban vagy bugyog, vagy teljesen kiszárad. Megfigyelték, hogy ez utóbbi nyolc hónapon keresztül, vagy még tovább is tart, míg a nyári hónapokban, vagyis júniusban, júliusban és augusztusban bővizűbben kezd fakadni. Ámde ez sincs (

b

)A magyar lófej szó latinul: equinum caput. 58