Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)
TANULMÁNYOK - Torna vármegye 18. századi társadalma / Rémiás Tibor
Visszatérve a vármegye kronologikus történéseihez, a fejedelem „1706. októberében a Torna mezővárosánál táborozó seregét is felkereste, s itten Bercsényi s Károlyi vezéreivel tanácskozott Kassa város ostroma felől. Ugyancsak ez év december 23-án Rozsnyóról jövet Tornán át vonult Kassára. 1707. évben is Rozsnyóra menet s visszafelé Tornán hált meg az oppidumban épült palotában, miután á tornai vár már lakhatatlan volt." 3 évvel később, 1710-ben Torna vármegyében is a pestis járvány dúlt, pusztította a lakosságot. Például ekkor lett néptelenné Derenk magyarok lakta község, amelyet 1717ben a Szepességből származó lengyelek (górálok) népesítették be. 19 A Rákóczi-felkelés végén, 1711 januárjában a tornai várkastélyban ellenállást kíséreltek meg, de rövid ostrom után újból a német katonaság kezébe került. „II. Rákóczi Ferenc még életében, fogsága előtt osztozkodott meg nővérével, Júliával a birtokai felől. 20 A Torna vármegyei részbirtokok akkoriban a derencsényi uradalom tartozékai voltak, s a következő helységekben feküdtek: Perkupa, Szelcze, Varbóc, Dobódél, Jósvafő, Lenke, Meszes, Szalonna, Szilicze, de birtokos Színben is. 1708-ban Hídvégardón, mely a Sárospataki uradalomhoz tartozott." Az 1715. évi országos összeírásból Torna vármegye sem maradt ki. Acsádi Ignác vizsgálódásai során 21 1715-ben 35 településen 358 összeírt háztartást találtak. Ezek közül 308 háztartás gazdája vallotta magát jobbágynak (?), 32 zsellérnek (?), 18 pedig taksásnak vagy szabadosnak (Î). 22 Jelen kötetben közzétett eredeti források alapján ez a számsor nemiként módosul, így 1715-ben Torna vármegye 312 háztartásának gazdája vallotta magát jobbágynak, 16 Hbertinusnak (taksásnak vagy szabadnak) és 30 zsellérnek. Az elnagyolt összeírás kimutatásai szerint meglepő, hogy részletezik az összeírok a magyarországi szőlőterületek északi határának tekintett Torna vármegyében a szőlőbirtokokat. Mindez fémjelzi a vármegye szőlőművelésének fontosságát. Az 1715. évi szőlőbirtokok megyei összesítése A falvak neve Szőlő (kapás) Görgő 111 Almás 137 Jabloncza 70 Körtvélyes 89 Hárskút 44 Szádelő 9 Udvarnok 3 Méhész 8 Vendéghi 14" Hídvég-Ardó 21 " Szilas 29 Szögliget 54 Szín 58 19 Lásd. a kötet bibliográfiai részében Rémiás Tibor derenki lengyelségről szóló tanulmányait 20 Rémiás Tibor: A Rákócziak uradalma és a 16-18. századi mezőváros. In Veres László - Viga Gyula (szerk.): Ónod monográfiája. Ónod, 2000, Ónod Önkormányzata, 240-243. p. 21 Magyarország népessége a Pragmatica Sanctío korában 1720-21. In Magyar Statisztikai Közlemények, Új folyam, XU. kötet. Budapest, 18%, Torna vármegye. 22 Takács Péter - Udvari István: Adalékok Torna vármegye vásárai és a vásározó Torna megyeiek 18. századi történetéhez. In A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. sz. (1989) 54. p.
