Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

TANULMÁNYOK - Torna vármegye természeti képe a 18-19. században / Koleszár Krisztián

Jósvafő helyneveinél olvassuk, hogy „ezen jósva vize öszeköttetésben áll a Gömör megyei hírneves AgteM barlanggal, 's ennek ßldalatti forrásaival, innét kifakadva a községben három malmot hajt [...] tulajdona ezen víznek hogy soha be nem fagy, malmain mindenkor őriének"

36 Az Alsó-hegy Az Alsó-hegy és a Felső-hegy fennsíkja a Szüicei-fennsík kelet felé húzódó nyúlványa, melyek között a Torna-patak völgye terjed. Az Alsó-hegy szinte a Gömör-Tornai-karszt kelet-nyugati tengelyét is jelenti központi fekvéséből adódóan. Legnyugatibb vége a Sólyom-kő, míg legkeletibb a Hegy-farok, déli határát délkeleti részén a Bódva völgye, délnyugati részén a Ménes-pataké adja. Az Alsó-hegyet kötetben elsőként Magda Pál említi 1819-ben: „Szilitzéről botsátja nkf [napkelet felé] azon hosszú ágat (Alsó hegy)".

37 Valószínűleg ismerhette a Raisz Keresztély által a Görög Demeter-féle Magyar Atlasz számára készített, Szalaky Gábor által helyesbített Torna megyei térképlapot, amely már föltünteti az Alsó-hegy nevét is.

38 Bél Mátyás leírásában (1730 körül) az Alsó- és a Felső-hegyet még nem jellemzi. Olvashatunk viszont a Felső-hegy lábánál fakadó forrásból táplálkozó tomagörgői halastóról, mint halakban gazdag mocsárról, az Alsó-hegy lábánál fakadó Pasnyag mocsarának „veszedelmes" mélységéről, továbbá a tornai halastó forrásáról. Ugyancsak Bél Mátyás tudósít elsőként a hidvégardai

39 és szögligeti forrásokról és azok gyógyhatásáról. E leírást ismétli Vályi András (1799) és Fejér György (1817) is.

40 Az Alsó-hegy fennsíkjának egyedi karsztjelenségeiként számon tartott, kicsiny területéhez képest viszonylag nagy sűrűségben előforduló mély aknabarlangok, azaz zsombolyok első említését Robert Townson 1793-as utazásához szokták kapcsolni.

41 Ebben Townson úgy írja le az Alsó-hegyet, mint aminek mészköve teli van mély és kerek üregekkel, melyek egyike-másika akár mesterséges is lehetne.

42 1807-ben a Baradlát is térképező Raisz Keresztély rajzolt térképet (Torna)Görgő és Komjáti határvitájához. Ez a térkép ábrázol elsőként alsó-hegyi zsombolyt, a „Zomboly Lyuk" a Szlovákiához tartozó Pri Salasi 2 (Sopp 2) zsombollyal azonosítható.

43 Ezt követően (Bódva)Szilas 1851. évi kataszteri határleírásában olvashatjuk a Barát- és az Almási-zsomboly első említését.

44 Úgy látszik, a Barát-zsomboly fontos és ismert határ36 Pesty F. 1864. Jósvafő. 37 Magda P. 1819. 388. p. 38 Torna megye térképe. Rajzolta Raisz Keresztély, OSzK Térképtár; Görög Demeter: Magyar Atlasz azaz a' magyar-, horvát- és tótországi megyék és szabad kerületek földképei. Pest, 1848, Hartleben Konrád Adolf, Torna vármegyei térképlap. 39 Koleszár K.: Hidvégardó természeti képe. In Uő (szerk.): Hidvégardó. Fejezetek a község történetéből. Hidvégardó, 2001, Községi Önkormányzat, 10. p. 40 Vályi A. 1799.514. p.; Fejér Gy. - Hübner, J. 1817,199. p. 41 Dénes Gy.: Az első irodalmi adat a Tornai-Alsó-hegy zsombolyairól. In Karszt és Barlang, (1970) 1. sz. 19-20. p.; Dénes Gy.: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története. Miskolc, 1983, Herman Ottó Múzeum, 114-115. p.; Hadobás S. 1999.164. p. 42 Townson, Robert: Travels in Hungary, with a short account of Vienna in the year 1793. G. G. and J. Robinson, 1797, London, 311-312. p. 43 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár, U.703. Dénes Gy. 1983. 115-116. p.; Koleszár K.: A tornai Alsó-hegy és a Dusa karsztformái XIX. századi kéziratos térképeken. In Karszt és Barlang, in press. 44 Határ leírása Szilas Adókösségének. OSzK, Kézirattár. Közli Dénes Gy.: Alsó-hegyi földrajzi nevek Bódvaszilas 1851. évi kataszteri határleírásában. In Karszt és Barlang, 1993. (2001) 1-2. sz. 54-57. p.