Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

TANULMÁNYOK - Torna vármegye természeti képe a 18-19. században / Koleszár Krisztián

pont lehetett, így 1864-ben Morvay József jegyző írja Pesty Frigyes kérdőívére, hogy „Kopasz galy [...] éjszaki oldalán hasítatik az almási határ, ezen erdőbe van egy veszedelmes mély úgy nevezet Barát Zomboly".

45 Az Alsó-hegy karsztos formáinak részletes ábrázolásai az Alsó-hegyet részben birtokló torna- és bódva-völgyi falvak 1800-as évek eleji határvitáihoz, (Bódva)Szilas 1807 körüli kataszteri fölméréséhez, illetve az 1853-ban megkezdett településkataszteri fölmérésekhez kapcsolhatók.

46 Közöttük több olyan térkép is van, melynek ábrázolása hűen tükrözi a karszt felszínének képét. A kéziratos térképeken legszembetűnőbbek a töbrök, töbörsorok. Ezek leginkább az Alsó-hegy orsószerúen elkeskenyedő keleti végét, illetve Szilas fölötti fennsíkrészletet és Derenk határát ábrázoló lapokon szerepelnek valósághűen. Az Alsó-hegy Szilas fölötti felszínét az említett 1851-es kataszteri leírásból ismerjük. A jegyzőkönyv sorra ismerteti a határvonalra fölfűzött töbröket. Bő leírást kapunk a fennsík nyugati részén fekvő Derenk határáról Pesty Frigyes 1864-ben kiküldött kérdéseire kapott válaszokból. „Ezen község a' hegy tetején egy lapába fekszik, folyó vize nints, csak kutak léteznek, ha nagy esső esik akkor a' víz össze foly a' falu helyére 's egy tavat képez, mert a víznek kifolyása nints, nem is lehet miután a' falu egy lapos gödörbe van, hanem a' föld alá szakad és a Szögliget községi völgyben megy ki" - írja a lefolyástalan lápa ismérveit a kérdőívet kitöltő jegyző. A helynévgyűjtés egyik legalaposabban földolgozott területe Derenk határa: a számos lengyel névvel bíró és néven nem nevezett töbör leírását adja a gyűjtő.

47 Jablonca derenki határában pedig régi gipszbányát jelez,

48 ami nyersanyagát tekintve valóban gipsz lehetett. Ismerve ugyanis környékének földtani viszonyait, errefelé bukkannak elő perm időszaki gipszet is tartalmazó kőzetek. A Jabloncánál is föltűnően sok töbröt ismerő leírás a Szörnyű-kút melletti kis forrásnál gyógyvizet említ: „melly a' köszvényes nyavalyák ellen használható". Ugyanitt olvashatjuk az Alsó-hegy nyugati sarkának, a Sólyom-kőnek említését, a kőszirten található romokat - bizonyára a hagyomány alapján - kolostormaradványoknak tartja. A roskadással, beszakadással magyarázott töbörképződést írja le Pederi István bíró (Torna)Nádaskán a Pesty-féle kérdőívre adott válaszában, az Alsó-hegy jellemzésénél: ,,/A falu] éjszaki oldala egészen merő kősziklahegy, csupán annak tetején hegyi sok horpadások [...] Ezen hegyi horpadások arra mutatnak, hogy miután ezen egész hegy mészkőből álló, belől sok üregjei vannak és onnan származhatnak a horpadások."

49 Komjátinál Koós Bertalan főszolgabíró jelzi, hogy „e hegy kősziklás oldalának tetején egy kút létezik, melly azon nevezetességgel bír a környéken, hogy a legnagyobb szárazság idejében is bővizű forrása ki nem apad".

50 A kutat talán a Rót-kúttal azonosíthatjuk. Az Alsó-hegy alatt, a Bódva kiszélesedett völgytalpán egykor kocsányos tölgyesek (mocsártölgyesek) zöldelltek, erre utal Komjátinál Koós Bertalan főszolgabíró: „ezen község ez előtt 12 évvel szép ősi tölgy és mocsárfa erdőséggel, úgynevezett berekkel volt szegélyezve, melly időben ezen erdő lábon eladatván kivágatott, helyén jelenleg a legjobb minőségű szántóföldek és 45 Pesty F. 1864. Szilas. 46 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár, U.172, U.643, U.645, U.646/1-7, U.703, U.704. Ismerteti Koleszár K. in press. 47 Pesty F. 1864. Derenk. 48 Pesty F. 1864. Jabloncza. 49 Pesty F. 1864. Nádaska. 50 Pesty F. 1864. Komjáti.