Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

TANULMÁNYOK - Torna vármegye természeti képe a 18-19. században / Koleszár Krisztián

1780-ban kiadott földrajzkönyvében.

13 Korabinszky János Mátyás 1786-ban megjelent országlexikonában viszont éppen csak megemlíti a barlangot.

14 Ugyanakkor Losontzi Hányoki István elsőként 1773-ban napvilágot látott - 1850-ig több mint félszáz kiadást megért - alapvető tudnivalókat tartalmazó Hármas kis tükör című tankönyvében is szerepel. Egy 1848. évi részletes kiadás alapján: „Szelicze barlangját szemléld meg próbára, / Hol a' viz télen hév, jeges derék nyárra."

15 A „tükröt'' idézi Tompa Mihály is, Lófő című versének bevezető sorai így hangzanak: „A kis Tornát csudás és sokszerű / Ajándokával koronázta meg / A jó természet alkotó keze. / Derék nyárban itt vastag jégcsapot / Fagyaszt mély barlangjában Szilicze, / És benne a lég télben lágymeleg."

16

' 1793-ban gróf Teleki Domonkos járt a barlangban, tapasztalatait 1796-ban tette közzé.

17 Könyvének tíz rézmetszete közül kettő a jégbarlangot ábrázolja. Röviden említi Vályi András 1799-ben megjelent országlexikonának Szilice- és Torna vármegye-szócikke is.

18 Rövidebb-hosszabb említéseket kapunk még 1803-ból Franz Adam Waldstein és Kitaibel Pál, 1821-ből Csaplovics János, 1822-ből Francois-Sulpice Beudant francia geológus, 1834-ben Márkus András munkáiból.

19 Johann Hübner földrajzi lexikonának Fejér György által magyar vonatkozású szócikkekkel kiegészített és 1817-ben megjelent kötetében is Bél Mátyást idéző sorokat olvashatunk.

20 Magda Pál statisztikájában, 1819-ben a jégbarlang téli-nyári természetét emeli ki, illetve a szövegben összekeverve a Szádelő melletti barlanggal (vagy a völggyel) IV. Béla rejtőzködési helyeként említi.

21 Hasonlóképpen Fényes Eleknél a Bél-féle leírás rövid kivonatát, helyenként tükörfordítását kapjuk.

22 Bél kéziratának (vagy Fejér György könyvének) ismeretéről árulkodik utolsó sora, melyben a barlangot, mint nyulak, rókák, baglyok, denevérek és szúnyogok téli menedékét mutatja be. 1858-ban a Vasárnapi Újság című népszerű folyóirat közölt leírást és metszeteket a „Lednicze"-TŐl. Megtudjuk, hogy 1832-ben gróf Reviczky Ádám főkancellár is meglátogatta, erről a sziklába vésett kronosztikonos felirat tanúskodik. Az ismertetést a szokvá13 Wmdisch, Karl-Gottlieb: Geographie des Königreichs Ungarn. IT. köt. Pressburg, 1780, Anton Löve, 103-105. p. 14 Korabinszky János Mátyás: Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pressburg, 1786, Weber u. Korabinskysehen Verlag, 705. p. « Hármas kis-tűkör... Pest, 1848, Trattner és Károlyi, 86. p. 16 Tompa Mihály összes költeményei. Teljes kiadás. 4. köt. Népregék. Budapest, 1870, Mehner Vilmos, 139. p. 17 Teleki Domonkos: Egynehány hazai utazások leírása Tót- és Horvátországoknak rövid esmertetésével együtt Bécs, 17%, g. T. D., 34-36. p. 18 Vályi András: Magyar Országnak leírása. III. köt Buda, 1799, Budai Királyi Universitas, 411,514. p. 19 Gaál L. 2002 41.; Márkus András: Torna Vármegye Leírassa. 1824. OSzK Kézirattár. 20 Fejér György - Hübner, Johann: Mostani, és régi nemzeteket [...] esmértetö lexikon. 5. köt Pest, 1819. Trattner János Tamás, 115-116. p. 21 Magda Pál: Magyarországnak és a határőrző katonaság vidékének legújabb staistikai és geographiai leírása. Pest, 1819. 392 p. 22 Fényes FJek: Magyar Országnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. HL köt. Pest, 1837, Trattner-Károlyi, 346-347. p.; Uő: Magyarország leírása. II. köt. Magyarország részletesen. Pest, 1847, Beimel, 278, 281. p.; Uő: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu s puszta betűrendben, körülményesen leíratik. IV. köt Pest, 1851, Kozma Vazul, 134. p.