Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)
PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)
33s Csendes Szöllő, mellynek keleti oldalán a szilasi határ választatik. Savanyú és csekély termést ad. 342! Hársas fető. Sarjadék fiatal bikkes erdő. 35èr Tilalmas oldal fiatal tölgyes erdő, ami régibb időkbe szőlő lehetet, miután jelenleg is szőlőmezsgye forrnák láttzanak és pinczegödrök. 362! Hársas oldal szöllő. Középszerű minőségű bort terem, állatta lévő több féle gyümölcstermő fák. 372! Cseres oldal szöllő: Kevés, de jó minőségű bort terem, miután szőlő meglehetős mennyiségbe a helység birtokába van, ennek nyomán a községi petsérnyomón is mettző kés, szőllőtő és girízd, czímer használtatik. A lakosság illetőleg, az öregeb emberek és az elöljáróság által benevezés folytán beíratott Szögligeten Május 212« 1864. Rentsisovszky Sámuel Haraszti Josef m s. k. Tót János s. k. Ifj. Morvay Jósef k. jegyző Simko István k x von sat. Szőlősardó Helynevek Szöllős Ardó községből, Torna megyéből A V& pontra. Szöllős-Ardó községe fekszik Torna megye alsó járásában, az úgynevezett Galjasságon, melly magába foglalja Égerszög, Teresztenye, Szöllős Ardó, Kápolna és Varbocz Torna megyei községeket 's határaikat. 2!3 Országszerte Szöllős Ardó név alatt ismeretes. 3s Folytonossan Szöllős Ardó név alatt ismeretes. 4ß Nem tudatik. 5r2 Nem tudatik; lakossai tisztán magyarok. 6s Nevét terjedelmes sok szöUőhegyeiről veszi; pecsétjén is egy szöHőrurtöt visel jelvényül. 7^ A község három düllőre osztatik; az első „Kellemecz köze" Kellemecz nevű dombrül, mellyet ezen düllő magában foglal, a második „Vár útjai düllő" monda szerint onnét, hogy ezen düllőn keresztül vezetett egy út, a szomszédos Varbocz község felé, melly ezen megye Szögliget községe felett létezett „Szádvári" várba vitt, melly úton a lakosság a várba járt; a harmadik „Décsutava" nevezetét hol vette, nem tudni. Ezen község temploma a reformatio előtt rom. cath. volt, mi onnét is gyanítható, mert még mai nap is a kereszt a toronytetőn fen van, ennek történetét így adván elő a nép, Szöllős Ardó községe a gróf Csáky nemzetség szendrői iuadalmához tartozván, a reformatio után csupán tiszteletből a rom. cath. Csáky grófok iránt, kinek jobbágyai voltak 's aki a jobbágyokhoz kegyes és nyájasak levén, kegyeletből a keresztet meghagyták, melly mai nap is a református templom tornyán díszéig. Határában terjedelmes jó minőségű bort termő szöUőkert; nagy szorgalommal művelnek. Szomszédos községek: Égerszög, Teresztene, Kápolna, Varbocz, alsó és felső Telekes és Kánó.
