Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)

36SÎ Kopasz galy részin bárdos erdő, részint tövisses és köves hegy, melynek éjszaki oldalán hasítatik az almási határ, ezen erdőbe van egy veszedelmes mély úgy nevezet Barát Zomboly. 37er Szabó Pallag ritkás, vastag erdő, közepébe van az Uradalom birtokába a juhok számára épült akol. 382T Vétsem Bik részint bikkes, részint tölgyes erdő, melynek keleti oldala hasítja a komjáti határt egész a komjáti és szilasi határt hasító Vecsem fej forrásig mely nevezet erdőnek dél fele való alján, helyenként gyümöltsfák is léteznek. 39er Kónya vastag tögyes erdő, melynek nyugoti oldalán több jó fajta gyümöltsfák vannak, mely gyümöltsös közepette van egy forrás kútt és itató valló. A lakosság, illetőleg az öregebb emberek és az Elöljáróság által benevezés folytán be Íratott, Szilason, Május 21^ 1864. Szabó János bíró Parti András Galicza István k x va Ifj. Morvay Jósef k. jegyző Ör Bálint János x sat. Szilice (Silica) Helynevek Szilicze községből, Torna megyéből Az 1^ pontra Szilicze község fekszik Torna megyében az alsó járásban Jabloncza és Borzova községek közt emelkedett magaslaton, környezve azelőtt rengeteg, de most is elegendő erdőséggel, lakossai az egészséges és tiszta levegőtől, mellyet élveznek egészségessek, hosszú életűek 100-110 évi élet idő nem újság, munkaszeretök 's rnint ülyenek jómódúak, 's emiatt vidámak. A 2^ Országszerte Szilicze név alatt ismeretes. A 3^ Emberemlékezete olta folytonossan Szilicze név alatt ismeretes. A 4^? 1813^ ezen község elhamvadván, ugyanakkor az egyház anyakönyve egyébb irományokkal elhamvadván, keletkeztéről mi sem tudatik. 5^ Nem tudatik. Lakossai tisztán magyarok. 6!5 Nem tudatik. 7^ Szilicze község határában, a szomszédos borzovai határnál van, úgyszólván Európa szerte ismeretes, nyári hévben nagytömegben található jéggel ellátott Lednicze (:Sziliczei jég:) barlang, ezen nevezetessége miatt a nyári időszakban folytonossan látogattatik, a jeget nyári időben ünnepélyes alkalmakra távolabb vidékre is szálítják, ürege mentül beljebb hatol az ember a fagyponttul azon helyig, meddig az ember veszély nélkül halladhat az ösvény szélére pontonkint hidegebb fokú, imit jeles tünemény az, hogy amikor a látogató az üreg azon részire jut, hol a hideget már állig álhatja, maga előtt mint egy 20 lépésnyire az üreg szélén álló embert a hőségtől a legkönyebb nyári öltönyben is izzadva látja, ujjabb időben 1863^ ezen barlangban serfőzdét alakított egy válalkozó serfőző, ki a barlang torka előtt, bár több kissebb sziliczi modorú házat épített, de ezáltal a barlang légfokozatát semmikén sem változtatta, sőtt jelenleg még látogatottabb mint azelőtt volt, miután a barlangot látogatók ott hajlékot 's jó sert élvezhetnek.