Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)

Nevezetes továbbá ezen határban az úgynevezett „Pap verem" melly ezen község határának úgy szólva, legmagassabbik részin mind a mellett is egy kis völgyben van 's három tölcsér alakú kissebb mélséget képez, záporok esetin 's hó ménemkor a határnak nagyobb részéből a vizek ide folynak ösze, 's az első töbört érvén, még ez is vizet képes magába foglalni, fogadja azontúl a második, azontúl a harmadikat éri, mellyen tul a víz a völgy el zárkózottsága miatt nem halladhat, 's ezen töbrökböl a víz a földalá úgy elvész, hogy a legnagyobb esőzések után is a töbrök szárazon álnak, a lakosság nem emlékszik oly zápor vagy hóvízre mellyet élnem bírna nyelni. Monda szerint ezen helyen egy sziliczei pap, miután magát elátkozta egy igazságtalan álíttásáért, elsülyett 's azóta álna fen ezen három töbör. A határ három düllőre oszlik az egyik „Gombaszegi", a másik „Zepczei", a harmadik „Nádaségeri", ezen düllők közül a „Gombaszegi" a szomszédos Pelsőcz város határában létező Gombaszegi vasgyártól, a „Zepczei" elnevezés az ezen düllőben létező hason nevű forrástxd, a „Nádaségeri" az azon düllőben létező töbrökben nőni szokott nád és égerfákról veszik elnevezésüket Ezen határban van még három puszta: „Fekete fűz" nevit füzesseiről „Kisfalud" nevit több apró épületeiről veszi, továbbá „Ardócska" nevét honnét veszi nem tudatik, mind három puszta több kevessebb majorsági épületekkel ellátva, van továbbá még egy pusztai birtok „ Korotnok" név alatt, melly tisztán erdőből ál, név eredete nem tudatik. Ezen határban ember emlékezetit meg halladó idő olta létezett egy kétholdnyi területet magában foglaló „Tó" (:állóvíz:) mellyből a víz soha ki nem apadt, legközelibb azonban ezelőtt hat évvel a víz egyszerre eltűnt, 's üreget hagyott maga után, az olta szárazon áll. Ugyanezen határ déli részében szomszédos Jósvafő község határánál egy fensík völgyben van az úgynevezett „Lófej" forrás, melly azon természeti különösséggel bír, hogy minden 24 órában egyszer egy félóra időköz alatt, egy ember derék vastagságnyi víztömeget ömleszt ki a legnagyobbb sebessiggel, azontúl 24 óra időközig egészen elapad, a kiömlesztett víz pedig a völgyben elenyészik, ha figyelemmel kíséri az ember az ömlés kezdete előtt néhány perczel a morgásbul észre veszi a vízjöttit, melly a föld alatti üregből halható. Ezen község szomszédos határai Jabloncza, Derenk, Szögliget, Szin, Jósvafő, Borzova, Pesücz-Gombaszög, Szalócz, Berzéte, Jólész, Hoszurét és Körtvélyes községek. Szin Helynevek Szán községből, Torna megyéből Az 1^ pontra Szin község fekszik Torna megye alsó járásában 2^ Országszerte Szin nevezet alatt ismeretes. 3& A község hajdan melléknevet is viselt, ami kitűnik 17025™ metzetett, 's e mai napig használatban álló hivatalos pecsétjéről, hol is a köriraton „Czomor-Szin" látható, ezen elnevezésre azomban a mostani lakosság sem emlékszik. Van ezen község határában egy minőségéről nevezetes borttermő szőllődüllő „Csömör", monda szerint hajdan nem „csömör" de „Czomor" 's hihető, hogy hajdan miért vette melléknevét a község „CzomorSzin". 4^ Nemtudauk. 5^ Nemtudatik, lakossai tisztán magyarok.