Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)

tak, airuitínt ez, a lakosok kedves foglalkozása jelenleg is; a község pecsétjén is rák ábrát használnak 7s Rákó községének határában foglalt helynevek, t i. szántóföld, kaszálló, erdő, legelő, következő név alatt vannak: a, Berek, vízerekkel több helyen átt metszet lapályos fekvésű, ősrégi erdő; éjszaknak van a községtől, s a Bódva folyó ketté oszlott ágai között a szilasi határig nyúlik b, Potranyik legelő 's kicsiben rét, mely az Ostromos hegy éjszaki oldala alatt és ezen oldalon van, Szent András községtől vezető közlekedési út által ketté hasítva. c, Ostromos hegy, (:némellyek szerint sztormos:) Szent András község határából emelkedve a helységtől napkeletnek esik; éjszaki oldalának alsóbb részén fiatal sűrűség és egy vaskővel bővelkedő bánya van; magaslati része megjárhatlan meredek, miért is többek állítása nyomán sztrmi tót szótól kaphata nevét e fésű alakú hegy; de mások állítása után az is lehet oka elnevezésének, hogy több üregeiben, ember és állatok csontvázai nagyobb mennyiségben találtatván, sőt hajdani fegyver is, ez okból tehát hadakozási helynek tünnik fel, vagy is ostromhely. cs, Malom felett; egy meredek domb oldalán levő szántóföldek, alatta a vízimalom áll; veres nyirok föld talajjal bír. d, Alsó és felső keskeny; dűlő, meredek felfele keskeny darabokban hosszúra ki hasítot rosz terményű szántóföldek. e, Vaskó völgy; mezői düllő, nevezetét a községben még most is élő bizonyos családnak elődjétől vette, mint kinek ezen völgyben földjük volt; kavicscsal borítót silány szántóföldek. f, Gyalog-út; szántóföldek, dombon terül el, melyen a Szent Andrásra vezető gyalogút létezik. g, Kecskehát; erdő, részint ültetet részint sarjerdő. gy, Mile puszta; ezen puszta egy kerekded gödörhöz hasonlítható szélesen és nagyra kiterjedő erdőből áll; le mélyedt völgyében bővizű forrás robog ki; több helyen, még a régi időkből felismerhető mész és szénégető helyek után kaphatót Mile nevet, vagy azon gyönyörködtető élvezettől, mit az utazó, de kivált a vadász, ezen Mile pusztai forrás mellett feltalál, ahol erdei vadakban sincsen hiány; lehet hogy ezen tótt szó: Milá, eredete lehet elnevezésének. h, Meleg-vízvölgy; erdőrész, sűrű fiatal fákkal benőtt, a völgy medrében melegvizű forrás van i, Nagy oldal; szintén fiatalos rész, a községből egész terjedelemben szemlélhető. j, János völgy; erdő, Rákótól délnek esik a Martonyi határszéléig; részben még lábas, részben sarj erdőt tüntet fel. k, Pipis; ritkás régi erdő; neve a két végén álló csúcstól származik. 1, Ibrahim bérez; a községtől délnek eső hegység; silány legelőnek használtathatik; nevét onnan származórnak lenni állítják, hogy hajdan ily nevű török pasa foglalt volna hadállást e tágas bérczen. ly, Blasko és Krupa völgy; fiatalos sarjerdő, a községtől délnyugatra hatolnak a dobódéli határig. A községben most is van oly család birtokos, kit Krupa néven neveznek, s talán ennek elődjeitől vehetet az említet völgy nevet. m, Köves; szántóföldek; ammint neve is mutatja nagyon köves düllő. n, Hosszak; mezői düllő; a Blasko völgybe hosszasan be nyúlló szántóföldek. ny, Feljárók düllő; veres nyirokkal kevert kavacsos szántóföldek, melyek alatt Dobódél községbe vivő út terjed el.