Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)
PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)
láza, Oldal kút földek, Rövid láb kaszálók, Marton kút kaszáló, erdő, Alsó Isten Závoza kaszáló, erdő, Rövid lábjéj kaszáló, Felső Isten Závoza erdő, kaszáló, Gicso bérez orma és lávája szántóföldek, Közép fékes erdő, Kostár völgye kaszáló, Beke lápa erdő. Omlás álja kaszáló 's erdő, Mokonás völgye erdő, Benekút alja erdő, Hosszú bérez völgye erdő, Szombat völgy orma erdő, Fúzkút völgy hegyes erdő, Rakattya lápa kaszálók egy forrással, Bodzás töbrök kaszáló, erdő, Petőgalya erdő s legelő, Kereszteli völgy erdő, Gets bérez völgye, Gees bérez orma erdő, ennek tetején Molnár nevezetű töbör, Peres part erdő, mely a jablonczai határt a Hosszúrét község határától elválasztja, Kis György láza völgye, Bazin parlag tisztás és erdő nevezetét vette az hajdani birlaloktól, Csörgő kút földek, Káptalan domb erdő, mely a jablonczai határt a' körtvélyesi határtól választja. Féket völgy rétek, jandb völgy földek, Magos tető legelő, Köpüskút rétek, Izsik berke földek, Féket oldal víz által kimosott gödrök, Csiga mái elpusztult szöllők, Máriási kert hajdan Máriásiak birták, gyümölcsös, Eczet oldal nagyobb része haszonvehetetlen szőlő, Dukcsó gyümölcsös, Kérges oldal szöllők, Kérges völgye, Izsik domb föld, legelő, Boros völgy föld, rét, Petes kamara földek, Muskás völgy földek, Dukcso földek, Poronya kukuriczaföldek, Barto rét és puszta réti földek, a Sólyom pataktól az Almás felé vezető útig terjednek, Jabloncza községet keresztül vágja egy út keletről, Almás felé nyugotról Szilicze felé nyúló, a Sólyom kői hegy tövéig. Derenk Helynevek Derenk község, Torna megyéből 1. Derenk községe tartozik Torna megyéhez, felső járáshoz, székhelye Torna mező várossá, ezen nevezett község Torna vármegye nyugoti részen fekszik azon erdő 's kőszirtes hegylánczon, mely a' tornai határ nyugoti végén kezdődve nyugotnak elnyúlik, éjszakról Jabloncza, Körtvélyes és Almás völgye, délről a' szögligeti hegy bikkes erdő, keletről Torna felé nyúló hegyláncz, nyugotról a sziliczei hegyes erdők övedzik körül. Ezen község a' hegy tetején egy lapába fekszik, folyó vize nints, csak kutak léteznek, ha nagy esső esik akkor a' víz össze foly a' falu helyére 's egy tavat képez, mert a víznek kifolyása nints, nem is lehet miután a' falu egy lapos gödörbe van, hanem a' föld alá szakad és a Szögliget községi völgyben megy ki; határja hegyes, dombos, völgyes, majd mind köves a' föld állig 3 sukkos, a' dombon sok helyen már föld sincs, mivel az egész hegy alapos kőszirtből áll. 2. A' község lengyel és tót ajkuságok miatt Drenka, a magyarok Derenk-nek nevezik 's e név alatt ösmeretes á ta íjában. 3. Más elnevezése nem volt 's jelenleg sintsen. 4. Derenk község 1400. körűi vehette kezdetét mert 1568* évben a' határban lévő 's a' községtől 2/4 órányira fekvő Szádvári vár ura gróf Csáky Péter, a várban kelt okirata a' község ládájából még most is előmutatható, melyben Bakó Bálint hű szolgájának 12 ftba a' Derenki határban egy rétet át adott, de ezen nép a' nagy pestis betegségben ldhalt, a felmaradott kivándorlóit, ki Borzova, ki Jablonczára, és így a' telek üresen maradt. A mostani lakosság csak 1600 körűi települt be Derenkre, régi adatai rants mely rólok szollana, csak 1738* évről tesz egy irat említést a' mostani törzs családokról hol egy kaszálót szerződés alatt bírtak a' Körtvélyesi nemesektől egyébb régi irományaik nintsenek. 5. Benépesítette gróf Csáky Péter Szádvár örökös ura, (mely uradalom késsőbben herczeg Eszterházy Pálé lőn) a Lengyelországból kijött munkát kereső földmívelőkkel.
