Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)

6. Derenk községe elnevezése a lengyel-tót ajkú benépesített emberektől a hegyeken termő sok som miatt Drenkának neveztetett és pedig általlános elnevezése Derenk és ezen név alatt ismeretes. 7. A községtől keletre 1/4 órányira van Vidumaj korcsma erdő kerülői lakkal, mellyet herczeg Eszterházy építetett, ezen név a' tót ajkú emberektűi Vidumaj (:találki:) elneveztetett. Innen újobban 1/4 órányira keletre felnyúlik egy szikla domb, melynek csúcsán van Szádvámak összedűlt romjai, a vár közepén egy nyoltz • szögletre kilövödzett 's kivágott, de már kövekkel, fákkal behányt kőkút van, melyben még egy ölnyire lévő méllyébe még most is víz van. E várat délről a Menyes szűk völgye az abban csörgedező Menyes patakkal keríti, azon völgyben keresztül három földhányás, mellyel a vár ostromláskor a vizet fent tartva délről magokat biztosították, mert az egész völgy állóvízzel megtelt, 's így az arra jövő ellenségtől nem tartottak. A Szögligeti mély völgy a' Menyes völgy torkolatánál van az úgynevezett Vaskapu, hol most is a Szögliget Derenki szekérút keresztül megyén, hajdan ottan a' várnak vaskapuja állott, most csak e néven nevezik, keletre van innét egy szűk völgy, mellyet Bába völgynek (:Baba dolina:) névvel neveznek, asszonyi ügyről vette nevezetét. Fehér föld (:Bjela glina:) egy tisztás hely az erdő szélén, mellyen egy szép forrás van Mosó kút név alatt ösmeretes, hajdan a várból állítás szerint oda jártak mosni. Valyko és Rémiás tisztásai hajdán azon gazdák használták, a többi erdőség. A vár alatt éjszaki részen van egy 10 holdnyi Várkert, mellyet a lakosok Panszki szádnak neveznek, jelenleg gyümöltsös, Prosiszka szántóföld a' vár mellett, mely helyen ütközet ált, mivel a várbeliek magokat megadni nem akarták I. Leopold magyar király hadseregének, mely tájban az országban több várat szétromboltattak, azon helyen mai napig is ágyú s puskagolyók találtatnak. Ezen név a megkegyelmezés kérelmét Prosisz lengyel nyelv szerint mai napig Prosiszkának neveződik, Hosszú tető (:Dluhi verh:) köves hegy, mely a' várat éjszakról keríti erdejével, Velki strosz, Köves domb erdő, Mészhegy (:Vapenyiszko:) az állítatik hogy a vár építésekor itt égettek meszet. Erdős domb, következő dombok és töbrök, Kralikov brezsek, Köves domb, Hudeho, Vodov brezsek domb és fákkal benyőtt erdős helyek a használó gazdák nevéről neveztetnek, Harczovana dolina hol a legeltető fiúk lovakkal futást tettek innen veszi nevezetét, Bubenkov, Kovacsov brezsek használóik nevéről neveztetnek, külömben erdős, töbrös helyek. Itt éjszakról almási és körtvélyesi határ út nyugotnak mentében elválasztja a Derenki határt, azon út alatt 17 kissebb nagyobb töbör Gogolya és Matyasova dolina név alatt ösmeretesek, Remiasov brezsek, Lőrinczova dolina töbör és erdős helyek. Vidumaj korcsma erdőkerülő lakkal 1/4 órára a falutól, azután Roven földek kis egyenes földektűi vette nevét, Hági földek, Udvar föld (iDvorszke zeme:), Kisbérek (:Mali berek:), hiszi verh, Kopasz tető szántóföldek, Fekete pld (:Csernye zeme:) szántóföld, Groblye föld, Zapadla dolina föld és erdő, a föld berokkadásától vette nevét. Sztrosz köves erdő, Pivnyicza föld és rétek, hajdan ottan a falusi pinczék voltak, Galyáre föld, Zakosztelem templom megetti föld. A templom fábúl épült 1727^ mivel Derenk mint fiókegyház Jablonczához tartozik, innét visz egy gyalogút az utóbbi megnevezett földeken 's hegyen keresztül Jablonczára. Falu felett dombos föld, a tetőn egy töbör van Remiasova dolina, Nagy kecskés völgy föld, rét, erdő, Kis kecskés egy ki nem száradó forrással, van benne két kert, Hajdukov sztrosik köves erdős domb, hajdú bírta valaha, melytűi nevét kapta egy kertel, Nad vinicziszkami valaha szöllők voltak, Podvinicziszkami 4 töbör szántóföld, itt a' falutól út megyén nyugotnak az erdőbe, Srebni brezsek földek, hajdán ezüst bánya volt, M.ocsolyák rét, föld, Kis kecskési forrás, Nagy kecskés domb, erdő, tetején mély töbör, Velki strosz erdő, mely alatt éjszakról 7 töbör van, Cserges kút 2 db kertbűi áll, Majer Pál köves domb, de erdős, mellyet valaha Mayer Pál bírt, Busov verh erdő, nevét Busó nevű birtokossátói vette. Délről éjszaknak kis völgy nyúlik,