Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)

Torna megye felső járási fő szolga bírói szakaszból Helynevek Almás, Körtvélyes, Görgő, Jabloncza, Derenk, Hárs kút, Dernő, Barka, Lutska, Kováts vágás Községek és Falucska községéből. Szádalmás (Jablonov nad Tornau) Helynevek Almás községéből, Torna megyéből Torna megyében kebelezett Almás falu ezen megyének felső járásához tartozik, a megyének székhelye Torna mezővárossá, melyhez 2 mértföldnyi távolságra fekszik. Ezen községnek neve Almás, más különös elnevezése nintsen. Volt e' hajdán más neve a' községnek, régi okiratok hiánya végett nem tudni, a község pecsétjéről (:azonban Ítélve lehetett) melyre az van vésve, Szádvári Almás 1652, hihető hogy ezen elnevezés a' közel lévő Szádvárától, melytül az uradalom is neveztetik ezen elnevezés elsajátítatott. Hogy e község mikor említetik legkorábban, valamint honnan népesítetett, miután okiratok és monumentális emlékek nem léteznek, nem tudhatni, lehet hogy a' tatárok bejöttekor mint a' vele határos Görgő is azon időben telepedhettek le. Köztudomás után az elnevezés eredetéről semmi bizonyosat nem lehet tudni. A község határában elő forduló elnevezések következők Fii oldal, Utalja, Hosszak alja, Papárka Kotró oldal, Határ mellyéke, Mész kút patak, Mogyorós domb, Remete oldal, Határ melléki tér, Doha tájék, Egresfeli tájék, Benyis, Pál út magassá, Holló kő, Zajko, Várhegy, Széles bérez domb. Szomszédos határok Szilas és Derenk községek déltől, Körtvélyes nyugotról, Görgő keletről, Hárskút, Dernő, Lutska, Bárka, Kováts-vágás. Körtvélyes (Hruáov) Helynevek Körtvélyes község, Torna megyéből Körtvélyes község Torna megyében, ezen megye felső járásához tartozik, a megyének székhelyétől 21/4 mértföldnyire fekszik. Ezen községnek neve Körtvélyes, másmellik elnevezése nintsen. Mikor keletkezhetett légyen ezen elnevezés, miután erre vonatkozó okiratok nintsenek, sem szóbeli hagyományok sem nem maradtak nem tudni, valamint azt sem hogy mikor és honnan népesítetett, régi alkatú rkath. templomáról ítélhetni hogy itten Zsiska cseh vezér csordájával megfordult és huzamosabb ideig itt tanyázott Köztudomás után az elnevezés eredetéről semmi bizonyost nem tudni. A határba előforduló topographiai elnevezések ezek: Vízáltati dűlő, Szemöldök alja, Tómelléke, Borkút alja, Gyuraharaszt, Fennjáró, Meszes völgy, Szent Annái völgy és kút, Liget láb, Derék rét, Poronya, Magas oldal, Nagy Kérges, Felső hegy, Kápolna bikoldal.