Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)

Szomszédos határok keletről Almás, délről Derenk, éjszakról Hárskút nyugotról Jabloncza és Szilicze községek. Tornagörgő (Hrhov) Helynevek Görgő község, Torna megyéből Torna megyében kebelezett Görgő község ezen megyének felső járásához tartozik, székhely Torna várossá. Ezen községnek mostani neve Görgő és csak ezen néven ismeretes országszerte. Ezen községnek hajdán más elnevezése volt, a' régi történelemben Gurgeu név alatt fordul elő, a' mint ezt bizonyítják a' jászó vári káptalanban lévő és a' 13* században kelt oklevelek; itt lakott IV* Béla király Mária nejével egy palotában, mely helyiség mai napig is Palotának neveztetik, éjszaki része mostanába szántóföldek ezen Palota kerítésének két öl magosságú falai részben egy őrtoronnyal mostanában is megvannak; építése IV* Béla királynak a' tatárok előli futása idejére tétetik, mert a' Sajó mellett vesztett csata után ide menekült 's itten tartózkodva Mária nejének tartására az egri káptalantól kibérlette a' dézsmát, a' mint azt a' nevezett káptalan levéltárába létező okiratok bizonyítják. Itt halt meg Bubek György, kinek hamvai a' rkath. templom catedrája alatt nyugszanak, kinek sírja ennek előtte 30. évvel felnyitatván, kardja épségben azomban hüvely nélkül találtatott, ezen kard egyenes és súlyos, melynek oldalára ez van vésve „Et verbum caro factum est", ezen kard mai napig is látható nagyságos Koós Károly Torna megyei Zsarnó községi lakos kir. tanácsos úrnál. Sírköve veres márványból faragott a' sírról felvitetve a' templomba, egyik oldalfalába építetett be, magassága egy öl, goth. betűkkel ez van reá vésve „Hic jacet Georgius Bubek Magister Tavernicorum Reginalium ut analisatur qui edificavit Ecclesiam Patris Heremitarum in Gombaszög - quique obüt Gurgeu Anno 1233". Hajdani okiratok szerint neve Gurgeu, jelenleg Görgő. Az 1233* évben kelt okiratokban még Gurgeu név alatt fordul elő. Honnan és mikor népesítetett? Valószínűleg a tatárok berohanása idejében, mint erdővel benőtt és azon időben még mocsáros táj a' futamlóknak e' környék jó menedékhelyül szolgálván e helyen megmaradtak. Köztudomás után a ' név eredetéről semmit sem lehet tudni. Nevezetesebb előforduló elnevezések a' határban ezek: Péterháza puszta hajdán rnint állítják falu volt, Nyírjes hajdan erdő, jelenleg szántóföld, Nagy tó, Kis tó az előtt rakattya és fűzfával benőtt lapály, mostanába tavak és kaszálók, Szilvái dúló hajdan erdő, mostanában szántóföldek, Rakattya Cser azelőtt bozótos hely, jelenleg kaszáló, Móri Som szög hajdán semlyék, jelenleg rét, Nagy Poklán, Kis Poklán. Szomszédos határok éjszakról Barka, Lutska, Kováts vágás, nyugotról Almás, délről Szilas, Komjáti, Nádaska, keletről Udvarnok, Méhész községek.