Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

KISEBB VÁRMEGYE-ISMERTETÉSEK - ÉDES JÁNOS: Utazás a' Magyarhon' szebb vidékein (1839)

mellyek sok helyütt a' szirtes hegyek' oldalain 's tetején csupán orvosifüvek' honjában legelnek, egészségesek, nem fájós-lábúak 's bár viztül távul vannak, még is elég szépek; - és midőn a' külföldi marha e' megye' határát többnyire megsínyli, a' tornai bárhol is kiállja. Ezen (mint némellyektül neveztetni örömmel haliam) kis mintában magyar Schweiznak tíz • mföldnyi területén egy mező városka, negyven-egy falu, tiz puszta 's mintegy huszonöt ezer ember találtatik; 's így egy • mföldre harmadfél ezer lakos esik, - valóban olly népesség, melly méltán a' nagyobbak közé szarnittathatik. Kicsiny helységei sűrűn feküsznek, mellyek közül a' legnagyobb négy is alföldön a' legkisebbek közé tartoznék. - Minden helységnek szűk a' határa (Sziliczén és Tornán a' városon kivül, melly utóbbinak tömérdek ereje van), még is a' nép - kivéve a' nemes helységekét (mellyeknek majd mindenütt az nyavalyájuk, hogy a' rendetlenséggel együtt nyomorúság ül nyakukon,) nem épen szegény, mert a' nagy népesség nem akadálya, de elmozditója a' jólétnek, sőt legsivatagabb határu faluinak, mellyek, hogy úgy szóljak, a' medvék' hónával egy födél-alattiak, 's zabon, kukoriczán 's burgonyán kivül egyebet alig termének, adófizetői legtehetősbek, mert a' szükségkényszerítette szorgalom a' sziklától is vizet, a' bojtorjánról is figét, a' bogácskórórul is szőlőt erőködik csikarni. A' falucskai, lucskai, barkai pór legjobban bírja magát, mert Bécsig, Lembergig' s Brassóig jár bérbefogadott lovain. Egész Torna vmegye két kisebb 's két nagyobb völgybül áll; ez utóbbiak két geogr. mföld-hosszuságu hegyláncz által egymástul elválasztvák, negyedmföldnyi szélességüek, legfeljebb fél-órányiak; az alsó vagy déli völgyön a' szomszéd Abaujban eredő Boldva vize folydogál, általérve Borsodba, ott majd a' Sajóval egyesülendő. Ritkaságai közé számíttatnak e' megyének a' Szilicze' barlangja vagy a' Lendicze, melly egy harcsa' tátott torkához leginkább hasonlító sziklaüreg, 's benne, ha a' nyár beköszönt, hordó-vastagságú jégcsapokat, tél' közelítésekor pedig lágymeleg léget 's olvadt vizet tapasztalhatni; 's ugyanazért nagy hidegben több vadnak menedék-tanyája, minthogy benne azon arányban nő a' meleg, mellyben kívül a' hideg. Továbbá a' szádelői sziklavölgy, vagy is egy tetőtül fenékig megnyílt 's órányi hosszú hegy hasadék, mellynek ketté-repedése felől különféle a' vélemény és monda. A' bölcselgő tudákosság rendkívüli földrengés' szüleményének tartja a' nyílást, de kétlem, hogy illy erős földrengés valaha volt; - mások ismét azt vélik, hogy hajdan egész Torna tűzokádó hegy volt, 's annak beszakadása a' rémítő nyilas; végre a' köznép itt amott regéli, hogy szent László az ellenség előtt szaladva, könyörgött a' hegy meghasadásáért, 's kérelme teljesülvén, ő tul, az ellenség pedig az innenső részen maradt, 's mondják, hogy e' mesét a' völgy-fölötti szirt-fokon látható bizonyos patkónyom, a' szent király' lovának nyoma (én ugyan illy nyomot ott jártomban nem láttam) szülte. Én azt tartom, hogy e' nyilas a' világgal egy-idős. De akármint történt, annyi igaz, hogy ha valaki a' felségest a' rémitővel, a' szemgyönyörködtetőt a' hajborzasztóval együtt akarja képzelni, jöjjön e' völgybe ' s itt az összetornyosult meredek kószálok alatt, mellyek közül mindegyik rögtöni lezuhanással ijeszt, egész lényében megrendülve, kénytelen lesz megvallani: „bizony csak nagy az Isten a' természetben!" A' nyiladék' kezdetén egy kristálytiszta, meglehetős nagyságú patak fakad, mindenütt pisztrángokat rejtve kövei alatt, 's beszédet hallhatlanná tevő zuhogással szakadoz, az egymást érő kataraktakon által, mintegy háromszáz lábnyi eséssel le, ugy hogy, ha e' lezuhanás egyszerre történnék, kicsinyben Niagarát képezne. A' völgyön felvezető gyalogösvény e' patak mellett szorul végig, 's a' rajta ittamott keresztülfektetett pallókon viszi-át az elébb kövekrül-kövekre ugráltatott utast. Nevezetes e' nyiladék' egyik oldalában egy (mint mondják) körülbelől három ezer embert rejthető barlang, mit még most is Béla' barlangjának hínak; 's az a' hír, hogy a'