Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)
MÁRIA TERÉZIA-KORI ÚRBÉRRENDEZÉS - A kilenc kérdőpontra adott válaszok (1771)
Én Buzinyi Gróff keglevits Jósefh Ns Torna Vgyének Fő lspánya és Tornai Dominiumnak Örökös Ura tuttára adom mindenének az kiknek illik ez Levelemnek rendiben, higy meg tekintvén Thorna nevű mezző Városomban lévő lakossoknak Instatiajokat a bor Korcsma éránt, léptem következendő punctumok szerint Contractusra. Primo: Hogy az egyszer kiadatott Sör és Pálinka árultataássát, az város Korcsmáján egész Esztendő által szabadon folytathassanak, mostanában is cum omnibus punctis Qansulis alvi, adatatt Szabadságos Levelek szerint azon szabadságot Confirmálom. Secundo: Azon kívül adatik Szabadság azon Városiaknak, hogy esztendigh bor Korcsmát is esztendőiül esztendőre az város Korcsmáján áruitathassanak, úgy mint Sz. Mihály naptúl Sz. György napigh azután pediglen csak az Urasság bora fog árultatni; kivévén mind azon által a Vásári alkalmatosságokat, mellyekben Szabad lészen a Város Korcsmáján mindenkor bort is áruitatni. Tertio: Az mely Vásárok az ki adatott Szabadságos levélben városiak részére rendeltettek, azoknak a vásároknak idejében szabad legyen, nem csak a város Korcsmáján bort, sört, és más egyéb italokat ártdtatni, de városi lakosok is szabadon ki ki tehetsége szerint a minemű italt szerezhez magának, árultathattya: de az Urasság részéré esendő vásári aücalmatosságával, közönségessen lakosoknak nem leszen szabad, semnűnemű italt árultatni, hanem csak a város Korcsmáján. Qvarto: Mivel hogy pedigh senkitűi nem kinszeritetvén hanem csak magam jó akaratumbúl, ezen Szabad Korcsmát Városiaknak engettem: Kévánom én is az várossi lakosok javár, hogy minden különös Kenyeres Gazda, aki házat bír a Tarnai puszta szőlőkbül egy darab parlagot fel vegyen, a mellyet is szorgalmatossan öltetvén építse olly formán, hogy valaki ez után Tornai lakosok közül szőllőt fog építeni e jövendő tavasziul vagy is ki keletül fogvást, egész tizenkét esztendeigh semminemű dézmát avagy adót (nem) fog adni azon szőlőtűi, hanem ki telvén 12. Esztendeje, országunk Törvénye, és szokássa szerint ki ki illendő dézmát igazán tartozik ki adni; hogyha pedigh több darab parlag szőllő volna hogy sem a' lakosok legyenek, tehát szabad lészen nem csak Tornai lakosoknak, hanem Környös körül lakosoknak is az ollyan parlagot fel fogni minden háborgitás nélkül olly jussal min a többi, azután pediglen akinek az ollyan szőllő munkálássához kedve nem volna, tehát szabad leszen az ollyan ép szőllőt bár kinek is el adni aestimatione mediante olly formán, hogy az Urasság hite nélkül senkinek el ne adhassa, hanem legelőször kinállya meg az Urasságot vele, ha pedigh az Urasságnak nem tettzik, bárkinek szabadon el adhattya: mind azon által azt is hozzáadván: hogy ha közönségessen a' mostani Tornai lakosok a szőlő építéssére rea nem állanak, tehát a meg nevezet bor Korcsmát tellyességessen revocalom, ha pediglen csak némellyek ollyanok volnának akik az ollyan szőllőt építeni nem akarnának: tehát az ollyanoknak büntetésül minden esztendőtűi esztendőre három Rhenes forint rendeltetik az Urasság számára, kinek is nagyobb bizonyságának okáért, ezen saját kezem írássával, és pecsétemmel erősítet levelemet ki adtam. Actum Tornae die 30. 9°™ 1722. Gróff Keglevits Jósef Corom me Antonio Belanyi Plebj. Thornensi Corom me Francisco Sz. György Collat, cum originali per Exmirsum Conscriptorem urbanalem Ladislaus Martinides