Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

MÁRIA TERÉZIA-KORI ÚRBÉRRENDEZÉS - A kilenc kérdőpontra adott válaszok (1771)

Én Gróff Buzinyi Keglevits Ádám Torna Várának örökös Ura, Nemes Torna Vármegyének Fő Ispánnya Császár és Koronás Király Kegyelmes Urunk eő Felsége Komorás Ura és Tanátsosa; Tudtára adgyuk mindeneknek az kiknek illik, hogy minek utánna a fellyebb el múlt, háborúságos és veszedelmes időkben meg írt Nemes Torna Vármegyében levé Torna nevű Városunk annyira devenrált volna, hogy mind ő maga az említett Város pusztullásra jutott, rnind pedig annak lakosi, igen, igen, el fogytának vala, akarván Isten kegyeimébűi ezen meg nevezett Várost, ujjonnan helyre állítnúnk, sokadalmas Helynek tennünk, és Lakosokkal meg szállítanunk, annak jobb móddal való végben vitelére nézve a mi Kegyelmes Unmktúl ő Felségétűi elsőben is Nundinalis Donatiot Esztendő által esendő ött országos Sokadalmokra Impetráltunk mellyeknek Napjai az ide alább meg írt hatodik punctumbúl világosan ki tetczenek. Annakutánna penig magúnk Úri specialis jó akaratunkat a már sokszor meg írt Városhoz, és annak lakosihoz, meg mutatnunk léptünk a következendő punctumokra, és akartuk azon már említett Városnak lakosit azokban le tett Úri jó akaratúnkal meg ajándékoznunk a nvint következik: Elsőben: ezen Torna Városának határához tartozandó Réteket, Földeket, Erdőket Szabadosan élhessek az Lakosok, és azon Határon legeltető Marhájokbúl semmi nemű Dézmát adni ne tartozzanak. Másodszor: a Lakosok sem marhával sem pediglen gyalog szerrel semmi nemű dolgott az Uraságnak prestalni ne tartozzanak Harmadszor: Az melly Lakos magának azon Torna nevű Városunkban Házat épít, nem tettzvén neki azon Ház, vagy tovább való ott Lakos Szabad lészen, azon házat el adni, és a hová tettzik oda menni, úgy mindazon által hogy a mivel az Urasságnak vagy a Városnak fog tartozni, azt elsőben meg adgya. Negyedszer: Esztendő által a Városnak vagy a Város Házánál, vagy más akármelly háznál szabad lészen a Város számára Ser Kortsmát foUytatni. ötödször: Egy Serőző Ház is meg engedtetik a Város számára, mellyben az említett Kortsmára szükséges sert főzhessenek, és Hordónkint is, Nemes Torna és Borsod Várgyén kívül másoknak akárhova el adhassonak, hogy ha penig a Város Serfőző Házában elegendő Ser nem lenne, nem más honnan, ha nem az Uraság Serfőző Házábúl tartozzanak a Város számára sört vinni, ha a Ser alkalmatos lészen, azon áron a mint másoknak adatik. Hatodszor: Mivel hogy Esztendő által ott Vásár fog esni, úgy mint Gyertya Szentelő Boldog Aszszony Napjára, Szent Jósef Napjára, Szent Kereszt feltalálása Napjára Második Vasárnap, Szent Háromság nap után, és Szent Egyed Napjára, a Város Házánál szabad lészen mindenféle italt úgy mint Sert, Bort, Pályinkát, Mézsért; a Város számára három Vásár úgy mint = Szent Kereszt fel találása, Sz. Jósef és Szent Egyed napja alkalmatosságával árultatni. Hetedszer: Minden Gazdának szabad lészen Pályinkát főzni de a Városba, se ittze számra Lakosoknak, sem poltura számra nem lészen szabad adni, ha nem vagy az Uraság Kortsmájára, vagy a Falukra másuvá ki adhattyák. Nyolcadszor: Az Kortsmákra mind az Uraságéra, mind penig a Városéra, indiferenter núndenféle embernek szabad menése légyen az Város Bírájának is ne legyen módgya, hogy vala melllyik Kortsmárúl a Lakosokat el tilthassa. Kilentzedszer: Egy kövű malmot a város lakosi akar az meleg vizén, akár penig a Torna vizén szabadosan építhetnek a város számára mindazonáltal az őrlés iránt semmi tilalom ne legyen, akár az Uraság, akár a város Malmában Öröllyenek az Lakosok azon malmot penig, úgy a Serfőző Házal is meg építhetik, úgy a város Lakosi, rnind azon