Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

in. FÜGGELÉK [EGY VÁZLATOS LEÍRÁS TÖREDÉKE] Általános rész, í. fejezet I. § A határokat és a lépték szerinti hosszúságot a térkép alapján kell megadni. II. § Az egész vármegye hegyekkel borított: a hegyek pedig hol a falvakról, hol más területekről vették a nevüket. III. § Ezek között a barlangok érdekesek: az egyik Szádelő, a másik Szilice falu mellett van. IV. § A folyók a következőek: a Bódva, amelynek folyását, s hogy mely falvakat mossa, a térképről meg lehet látni; továbbá a Jósva, amely befogadta magába a Ménes patakot, végül a Rakó alatt a Bódvával egyesül. V. § A vidék hegyes és kősziklás fekvésének a következtében terméketlen, a szőlőt azonban mindenfelé megtermi. Ennélfogva alig találni vármegyét, amelyik kevesebb lakossal rendelkeznék. U. fejezet I. § Valaha ez a kicsiny vármegye a jazigok földjéhez tartozott, ennélfogva a hunok előtt ez a szarmata nemzetség lakta. Miután e földeket birtokukba vették a magyarok, akik Örs vagy Ürs kapitánnyal együtt a szomszédságban, vagyis Gömör vármegyében telepedtek le, elfoglalták ezt a mi szögletünket is. Általában meglehetősen faragatlan erkölcsűek, a nemesek azonban eléggé műveltek. Valaha kiváló katonák voltak. II. § A nemesek felsorolása III. § Az uradalmak fekvése és földesurai, valamint falvai. IV. § A főispánok. V. § A közgyűlések Torna mezővárosában. VI. § A pecsét, amelynek ábrája egy sólymot mutat, vagy [...]* * Itt a kézirat megszakad.