Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

is szinte nap, mint nap legelni itt, hanem minden második esztendőben tilalom alatt lévén a határnak ez a része, a mondott barlang fölött és környékén le is kaszálják és boglyákba gyűjtik a füvet. Ama barlang fölött egy szekérút is van, amelyen igen gyakran szoktak járni a fával, gabonával és szénával megrakott szekerek. Az 5. pontra: a barlang mélység tekintetében, megmérve végig a lejtőn, amely a legaljáig visz, 50 ölnyire terjed ki, szélessége pedig 26 öl. A 6. pontra: ezen falu birtokosainak, azaz földesurainak a méltóságos Esterházy házat, méltóságos gróf Gyulay Ferenc ezredest, nagyságos Andrássy György szabad báró urat, valamint a görgői Bartók, a Szirmay, a Pothurnyay, a Szakály, a Várady, a Dely, a Vályi és a Zajdói családot ismeri el. A 7. pontra: méltó még az említésre, hogy a szomszédos pusztán, ettől a barlangtól csaknem fél német mérföldnyi távolságban van egy forrás, amelyet magyarul közönségesen Lótejnek mondanak. Ez szinte az egész esztendőben víztelen és kiszáradt szokott lenni, bizonyos időszakokban azonban - ahogyan megfigyelték, leginkább június, július és augusztus hónapokban - nappal a tizenegyedik és a tizenkettedik óra között, éjszaka pedig néha a hajnali pitymallat előtt hirtelen felbuzog és el is enyészik az előbb mondott órákban, s amidőn felbuzog, egészen csodálatos nagyságú hullámokat lövell ki magából, amelyek egymásba kapcsolódva és a völgyön végigfolyva, heves zúgásukkal a völgy minden részét betöltik. Borzova helység közvetlenül szomszédos előbb mondott Szilice helységgel. Egy mély völgyben fekszik, amelyet kősziklás dombok és tölgyes erdők vesznek körül. Határa terméketlen, kövecses és semmilyen haszonvétellel sem rendelkezik. Lakosai helvét hitvallást követő magyarok, leányegyházuk a szilicei anyaegyházhoz tartozik. Földesurai a méltóságos Esterházy hercegi ház, valamint a Pothurnyay család. Perkupa helység a déli irányba kanyarodó Bódva folyó mellett, annak innenső partján fekszik; a körben álló hegyek természetes helyzetüknek köszönhetően úgy veszik körül, mint valami fal. Szűkös határral bíró falu, amelynek a kicsiny szántóföldjein és kaszálórétjein kívül egy kevés szőlője is van. Lakosai helvét hitvallást követő magyarok, akiknek anyaegyházában jelenleg saját vallásukon lévő lelkész is szolgál. A helységet a méltóságos Esterházy hercegi ház és méltóságos gróf Gyulay Ferenc ezredes, valamint a görgői Bartók, a Janka, az Aszalay, a Magyar, a Horváth, a Radosztics, a Váczy, a Lükő, a Fekete, a Molnár, a Fáy, a Ragályi, a Mészáros és az Izsó család birtokolja. Varbóc helység egy mérsékelten felemelkedő dombocska melletti völgyben fekszik. Határa szűkös: kicsiny és terméketlen szántóföldek vannak csak benne, rétje pedig szinte semmi sincsen. Vannak továbbá szőlői is a napkelet és dél felől fekvő, vele szomszédos dombocskákon. Lakosai helvét hitvallású magyarok; leányegyházuk Perkupához tartozik. Jelenlegi birtokosai a következőek: őfelsége királyi kincstára, méltóságos gróf Gyulay Ferenc ezredes és nagyságos Andrássy György és Péter szabad báró urak, valamint a Ragályi, a Mihályik, a Rétéi, a Radosztics, az Aszalay, a görgői Bartók és a Recsky családok. Kápolna helység közvetlenül szomszédos az előbb mondott helységgel; ugyanolyan természeti fekvéssel és talajminőséggel is rendelkezik. A határa rendkívül szűkös; nem