Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

sok, de szép szőlője is van azonban. Lakosai helvét hitvallást követő magyarok, egyházuk leányegyház. Ezt a falut teljes egészében szirmai Szirmay István úr birtokolja. Szőlősardó helység egy, a vármegye legszélén lévő völgyben fekszik. Nem nagy kiterjedésű határral, de szép szőlőkkel rendelkezik. Lakosai helvét hitvallást követő magyarok, egyházuk anyaegyház. Méltóságos és nagyságos gróf Csáky Zsigmond úr birtokolja ezt a falut. Teresztenye helység közvetlenül szomszédos az előbbi faluval, a völgynek a folytatásában, egy másik szúk völgyben, rossz helyen fekszik. Kevés, a mellette lévő dombok és hegyek lejtőin - ahol kicsiny szőlőket is lehet látni - elhelyezkedő szántófölddel rendelkezik. Lakosai helvét hitvallást követő magyarok. Ezt a falut a Török, a Csemniczky, a Bíró és a Dávid család birtokolja. Égerszög helység a völgynek ezt a részét zárja ie és a vármegye szélét is képezi. Mint szinte mindenütt az egész vármegyében, itt is kicsiny határ veszi körül: nem számítva a kevés szőlőt, másféle haszonvételekkel eléggé gyengén van megáldva. Lakosai magyarok.* Ezt a falut a Fáy, az Andrássy, a Ragályi, a Hanvay, a Szörényi, a Darvas, a Vatay, a Berekszászi és a Bokor családok birtokolják. Kihúzva innét: confessioni Helveticae addicti (helvét hitvallást követők).