Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

mondottuk, a szép tölgyes erdeiről. Örökös földesura a most címzett marosnémeti gróf Gyulay Ferenc ezredes. Lenke helység egy völgyben, mocsaras és berkes helyen fekszik, területének szűkös határai közé zárva; kicsiny szántóföldjein kívül szinte semennyi kaszálórétje, sem szőlője rúncsen. Az itt lévő kastélyban van a rendes székhelye ezen Alsó járás jelenlegi szolgabíró urának. A lakosok helvét hitvallást követő magyarok; van saját hitvallású lelkészük. Ezen helységet a következő családok tartják a birtokukban: a Szatmári Király, a Lossonczy és a Fekete család. Szentandrás helység a tekintetes Szád vár a uradalomhoz tartozik és a közönségesen Esztramosnak mondott, igen magas hegy végében helyezkedik el. Ennek a helységnek a határában uradalmi majorsági rétek vannak. A lakosok római katolikus hitvallást követő szlávok; leányegyházuk a szilasi anyaegyháznak engedelmeskedik. Rákó helység valamivel lentebb, az Esztramos hegy másik oldalán, közvetlenül a hegy tövében, a Potranyik nevezetű folyó mellett, szoros helyen fekszik. Nevezetes a makktermő hegyekről és a mondott Potranyik folyóban lévő sok rákról - amelyek magyar szóval való elnevezésétől kapta a nevét is -, valamint az itt termő zsázsa bőségéről. A lakosok vegyesen magyarok, szlávok és oroszok. Néhányuknak az a foglalkozása, hogy egyszerűbb kocsikerekeket készítenek és ezeket otthon, vagy másutt eladják. Leányegyházuk Komjáühoz tartozik. A birtokosok a következőek: a méltóságos buzini Keglevich gróf urak, a méltóságos és nagyságos marosnémeti gróf Gyulay Ferenc ezredes, valamint a Horváth és a Magyar család. Nádas vagy Nádaska helység a Bódva folyó innenső partján, a hegyek lábánál helyezkedik el; az egyik hegynek az oldalában most épül egy új kastély, amely ha majd teljesen készen lesz, nagyon szép fekvéssel fog rendelkezni, mivel belőle szinte egyetlen pillantással be lehet látni a határ teljes fekvését a Bódva folyó mellett elterülő szántóföldekkel és kaszálórétekkel együtt A Bódva folyón, ott, ahol a határ széleit bezárja, egy malom is épült, szintén újonnan. A helység lakosai helvét hitvallást követő magyarok, akiknek van saját hitvallású lelkészük. A birtokosok a következőek: méltóságos és nagyságos marosnémeti gróf Gyulay Ferenc ezredes úr, továbbá a Pogonyi, a Csombor, a kerepeci Virágh és az István családok. Komjáti helység egy kevéssel lentebb, a Bódva folyó folyásának a szomszédságában, az innenső parton fekszik; az egyik részről Nádas helység határától valamely igen veszedelmes, Pasnyagnak nevezett mocsár választja el, a másik részről, Szilas helység felől pedig a Vecsenpatak nevezetű patak. A Bódva folyó innét és túl fekvő szántóföldeken és kaszálóréteken kívül ezen helységnek a határában, a hegyoldalakra telepítve szőlők is voltak, amelyek azonban a vészterhes idők viszontagságainak következtében művelés nélkül maradván, elpusztultak. Emellett a helység a Bódva folyón épült malom jövedelmének is örvend. A lakosok helvét hitvallást követő magyarok; az anyaegyházukban lelkész is szolgál. A birtokosok: méltóságos marosnémeti gróf Gyulay Ferenc ezredes, továbbá a Komjáthy, a Magyar, a Horváth, a Ternyey, a Pongrácz, a Papp és a Kászonyi családok.