Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

gyarok, leányegyházuk a zsarnókói anyaegyházhoz tartozik. Birtokosai a főbbek közül: méltóságos buzini Keglevich József és Gábor gróf urak, valamint a Szőlőssy, a Cseh, a Fáy és a Nagy családok. Horváti helység egy kevéssel lentebb, ugyancsak a Bódva folyó folyása mentében fekszik, s egy tölgyerdővel szomszédos. Kicsiny szántóföldeken és réteken kívül semmiféle haszonvétellel sem rendelkezik. A lakosai oroszok, s az egyháza is orosz. Birtokosai a méltóságos buzini Keglevich József és Gábor gróf urak, akiknek a tornai uradalmához tartozik az egész falu. Vendégi helység a Bódva folyó mentén, annak innenső partján, sík területen fekszik, s a többi helységhez képest valamivel gazdagabb szántóföldekben és rétekben. Vannak itt luadalmi szántóföldek és rétek is. Van egy kicsiny szőlőhegye, csupán néhány darabka szőlővel; a mellette elfolyó Bódva folyón pedig egy malom haszonvételével is rendelkezik. A lakosok magyarok, leányegyházuk a tornai anyaegyházhoz tartozik. A következő családok birtokolják: a méltóságos Esterházy hercegi ház, valamint a Szentmiklósy, a Fűzy, a Jurányi és a Benyó család. Hídvégardó helység a Bódva folyón túl, egy kevéssel lentebb, sík területen fekszik; napkelet felől egy mérsékelten emelkedő domb, napnyugat és észak felől pedig berkek határolják, valamint a Bódva folyó. Vannak a maga szükségére elegendő szántóföldjei és rétjei, s van a hely milyenségéhez illő szőlőhegye is. Ez a helység legelsősorban valamely forrásvizének a gyógyításban való hatóerejéről nevezetes: meggyógyítja a kéz- és lábköszvényben, vagy más fajta betegségekben szenvedőket, s igen sok más embert is orvosolt, akik beteg testüket ezzel a forrásvízzel mosták meg. A lakosok magyarok, de szlávokkal keveredettek; leányegyházuk a zsarnókői anyaegyházhoz tartozik. Birtokosai a következőek: a méltóságos Esterházy hercegi ház és a kassai nemesek közönsége, valamint a Pogonyi, a Soltész, a Balogh, a Kovács, az Oláh és a Kozma nemes családok. 2. Következnek az Alsó járás helyei, vagyis helységei Becskeháza helység egy kiemelkedő dombon fekszik, köröskörül tölgyerdőkkel és ligetekkel benőtt hegyek határolják és olykor vízszűkében szenved. A határa szoros, szőlőskertje megfelel a hely mivoltának. Lakosai magyarok és a helvét hitvallást követik; leányegyházuk Lenkéhez tartozik. A birtokosok: a méltóságos marosnémeti gróf Gyulay Ferenc ezredes úr, valamint a Madaras és a Fekete családok. Barákony helység innen egy kevéssel félre, dél felé, a mellette lévő kies ligetek és tölgyerdők által teljesen körülvéve, egy kicsiny és nyitott térségen fekszik. Sok-sok elmúlt esztendőktől fogva magyar lakosaitól megfosztatván, puszta volt, míg a legutóbbi években újra be nem népesült, miután Gyulay Ferenc ezredes úrnak, mint örökös földesurának az engedményéből orosz nemzetből való telepesek költöztek valahonnét ide. - Ez a mondott helység hiányt szenved szántóföldekben és rétekben, nevezetes azonban, mint