Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

hogy egyik szó követi a másikat gyakran szinte vég nélkül. Nem használ a szó, ha a kéz nem jó Az életben nem a beszéd a legfontosabb, hanem a cselekvés. Hiába mondunk bármit, ha a tetteinkkel nem igazoljuk szavainkat. Sok szava, kevés sava A sokat beszélő emberrel kapcsolatban hangzik el. Az ilyen személyről általában az a vélemény, hogy inkább csak fecseg, sokat mond, de annak nem sok az értelme (vö. Sok beszédnek sok az alja). Szavával szép az ember A szavunkat állni, az ígéreteinket teljesíteni kell. Szép szóval nem lehet madarat fogni Nem elég egy ügyről, dologról beszélni, terveket szőni, álmodozni, mert annak semmi eredménye nem lesz. Céljaink megvalósításához tevékeny cselekvésre van szükség. Szóból ért a magyar Szóból ért az ember Ha valamit tudatni akarunk a munkatársunkkal, főnökünkkel, beosztottjainkkal, barátainkkal, családtagjainkkal, világosan meg kell mondanunk, hogy miről van szó, mit szeretnénk, mi a kívánságunk, vagy egy ügyben mi a véleményünk, álláspontunk, egyébként arról senki sem szerez tudomást. Aki sokat szól, keveset mond Lásd: Sok beszédnek sok az alja; Sok szava, kevés sava. Ne szólj, ne láss, ne hallj! Tanácsul mondjuk. Sokszor legjobb, ha bizonyos ügyekkel, dolgokkal kapcsolatban nem mondunk véleményt, nem mondjuk el, mit tudunk, mit hallottunk róla, mert könnyen bajba kerülhetünk (vö. Hallgatni arany, beszélni ezüst). Addig kedves a szolga, amíg hasznát veszik A régi világban a cselédek, szolgák teljesen ki voltak szolgáltatva a gazdáiknak. Tapasztalatból mondják az idős emberek, hogy addig volt becsületük, amíg munkaképesek voltak, a beteg, gyenge cselédre nem volt szükség, mehettek, amerre láttak. Szomjas embernek az üres korsó kevés vigasztalás Ha valamire szükségünk van, hiába kapunk tanácsot, ötletet, tippeket a megoldásra, azzal semmit nem érünk, a gondjaink, problémáink nem oldódnak meg. Rossz szomszédság török átok Régi igazságként hangzik el. Az ember életét megkeseríti, ha rossz a szomszédja, aki a legkülönbözőbb módon igyekszik borsot törni az orrunk alá. Nagyobb átok aligha van, mint ilyen személy szomszédságban lakni. Lesz még szőlő, lágy kenyér Bizakodást, reménykedést fejezünk ki vele. Ezzel biztatjuk magunkat és egymást, amikor nehéz anyagi helyzetben vagyunk, de reménykedünk, hogy jobb napok következnek, jó termésünk lesz, a fizetésünk több lesz, azaz megváltoznak a körülményeink. Savanyú a szőlő Arról mondják, aki magának szeretett volna valamit, állást, pozíciót megszerezni, de az nem sikerült neki, és azt követően, amit addig dicsért, helyeselt, jónak tartott: leszólja, becsmérli. Úgy maradt, mint a szedett szőlő Arról az egyénről mondjuk, aki idős korára teljesen egyedül maradt, testvérei, gyermekei, hozzátartozói vagy elhunytak, vagy távol, más településen élnek, és ő magára maradva - többnyire szegényen tengeti életét. Nem egy a szőr a selyemmel Ahogy különbség van a szőr és a selyem között, úgy nagy a különbség az emberek között is. Nagy