Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

GÖMÖR HÍRES MUZSIKUSA: CZINKA PANNA

Ne segijjen isten téged, Vegye el a szerencsédet. Szíved csak olyant szeressen, Aki reád Czigány Panna Fittyet vessen! Az Erdélyi Irodalmi Társaság kiadásában 1913-ban Kolozsvárott látott napvilágot Dózsa Endre Czinka Panna című regénye. A hősnőnek a nevén kívül semmi köze nincs a létező Czinka Pannához. A történet a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik. Szerepelnek benne grófok, grófnők, labancok, kurucok és természetesen a végkifejletben Rákóczi is, aki fogadja Czinka Pannát. A szerző mintha csak a nagy találkozó kedvéért írta volna meg két kötetben a romantikus történetet, amelyben Czinka Panna hegedűjének hangjára Rákóczi szemében két könnycsepp csillan és a nagy hős „leheletszerű csókot" nyom Czinka Panna homlokára. A cigánylány boldogsága rövid ideig tartott. Az ellenség golyója végzett vele. Utolsó szavaival is a szabadságharcra gondolt: „a Rákóczi indulót... húzzátok, míg a magyar nemzetnek is az idők teljessége eljövend!" így halt meg nemes érzülettel a szívében Dózsa Endre Czinka Pannája. A folklór is őrzi Czinka Panna emlékét. A néphagyományban Czinka Panna és Rákóczi alakja szorosan összekapcsolódik. Jól mutatják ezt a róluk szóló mondák. Ferenczi Imre és Molnár Mátyás Fordulj kedves lovam című kötetében, illetőleg újabban Molnár Sándor a szintén kuruc hagyományokkal foglalkozó gyűjteményében Czinka Panna a vitézlő fejedelem hegedőseként, szeretőjeként, kémnőjeként szerepel és őt tartja a nép a Rákóczi-induló szerzőjének is. A mondák szerint általános az a hiedelem, hogy Czinka Panna Rákóczi muzsikusa volt. Hegedűjével, dalaival buzdította, bátorította a harcba induló katonákat, harcközi szünetekben szórakoztatta őket. Egy népi költő verse szerint (Kömörő, Szatmár m.): Volt egy cigánylány, Hegedűjén, harci kürtjén Kinek neve Czinka Panna; Jól tudott játszani, Ki Rákóczi hadseregét A Rákóczi seregét Harcra buzdította. Harcra buzdítani. Rákóczi, ha csak tehette, mindig maga mellett tartotta és gyönyörködött a nótáiban. A fejedelem csalogányának nevezték. A szabadságharc bukása után követte Rákóczit a bujdosásba. A népi romantika szerint Czinka Panna Rákóczi szeretője volt. Rákóczi vonzalma a leányhoz már 14 éves korában kezdődött. Amikor Bécsben nevelték, meghallotta, hogy egy szép cigánylány magyar nótát játszik. Odament hozzá és nekiadta a briliánsgyűrüjét. Más változat szerint Rákóczi akkor találkozott először Czinka Pannával, amikor Lengyelországba ment. Egy erdőben ismerkedett meg vele. Megszerette és magával vitte. Mindig együtt voltak, sohasem hagyta el. Czinka Panna volt Rákóczi egyedüli vigasztalója. Más változatok szerint Czinka Panna Rákóczi ezredkürtösének, Bihari Jóskának volt először a szeretője. Amikor Biharit elhagyta, az bánatában átállt a labancokhoz. Tudni vélik azt, hogy Bercsényi is szerelmes volt Czinka Pannába. Bihari szomorú nótában siratta el kedvesét: Czinka Panna az a híred, Hogy kőből van a te szíved. Kő a szíved, jég az ajkad, A szerelem nem fog rajtad Czinka Panna. Verjen meg az isten téged, Vegye el a szerencsédet. Szeretőt is olyat adjon, Aki terád füttyöt hányjon Czinka Panna. Szóljunk még röviden arról a vállalkozásról, amely Czinka Panna színrevitelében Balázs Béla és Kodály Zoltán nevéhez kapcsolódik. A daljáték Balázs Béla szövegére Cinka Panna balladája (C és nem Cz!) címen került bemutatásra 1948. március 15-én. A zeneművet a hivatalos kultúrpolitika megbuktatta. Kodály zeneszámait remekműveknek tekintették a zenekritikusok, azonban az állami kritikus a dráma eszmei mondanivalóját súlyosan kifogásolta. A darab mindössze két előadást ért meg. Több mint negyedszázad telt el, amikor a színművet újra bemutatták (1974). Elismeréssel írtak róla és évek múltán a Czinka Panna zenéjéből Canticum Rákócziánum címmel a rádió összeállítást sugárzott (1992. XJT. 25.).