Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

GÖMÖR HÍRES MUZSIKUSA: CZINKA PANNA

forgóval és gyöngyökkel, sárga csizmában, kezében hegedűvel. A jelenlévők nagy ünneplésben részesítik. Elhangzik a Rákóczi-nóta, a Hajh Rákóczi, Bercsényi, Bezerédi! A színmű a Rákóczi-korra tesz utalásokat. Az egyik szereplő szerint: „A kuruc ismét mozog. A Rákóczi-világ nem akar nyugodni. Mintha a nagy szellem kijárna a sírjaiból, hogy ébren tartsa a meghasonlás harcos elemeit. " Czinkával a szerző ezt a szellemet szeretné idézni, de a jeleneteket érzelgős, szentimentális színezetűvé teszi a szerelmi szál. Pannába szerelmes egy muzsikus cigánylegény. Panna viszont a grófnő unokaöccséről álmodik, aki szintén szerelmes bele. Panna csalódik, egy ármánykodónak elhiszi, hogy a grófi rokon csak szeretőjének - és nem feleségnek - akarja. Otthagyja a kastélyt, visszatér a falujába társaihoz, a cigánylegény karjai közé. De még jóval előbb Panna szájából a nép hangja szól: majd akkor lesz jobb élet, ha jobb kormány lesz, ha díszes iskolák nyílnak, ha a fegyházak kiürülnek, ha a szegény ember kenyérhez jut és így tovább. A színmű írója Czinka Pannát nem csak a legnagyobb muzsikusok közé emeli, hanem a hazájáért aggódó hősnek is megteszi. Egy gömöri tudósítás szerint 1886 nyarán híres vándorszínészek érkeztek Rimaszombatba. A Czinka Panna című darabot mutatták be, amellyel nagy sikert arattak. A darabról közelebbit nem tudunk, de feltehető, hogy az Ökröss-féle színműről van szó. Minden bizonnyal Czinka Panna volt az ihletője Almásy (Balogh) Tihamér Czigány Panna című 3 felvonásos népszínművének. A pesti Népszínházban mutatták be 1884. április 4-én Evva Lajos rendezésében. A kéziratos rendezői példány szerint - amelyen Gödöllő, jul. 20-aug. 8. 1883 dátum olvasható Panna szerepét a gömöri származású Blaha Lujza játszotta. A színműíró valószínűleg Blaha Lujzához alakította Pannát. A szépséges, igéző tekintetű cigánylány nem hegedűjével, hanem csodálatos hangjával ejti rabul a környezetét. A cselekmény egyszerű. Vásári hangulat, cigányok érkeznek, az emberek választásra készülnek, korteskednek. Egy legény - Marci - szerelmes lesz Pannába, az viszonozza szerelmét. Némi bonyodalom után egymásé lesznek. Egy korabeli népszerű dal több szakaszos változatát bemutatjuk. Kimentem én a vásárba félpénzzel, Tyúkot vettem a vásárba félpénzen. Tyúkom mondja, kotty! Kottyál kottyál édes tyúkom, Van még egy félpénzem. Kimentem én a vásárba félpénzzel, Kakast vettem a vásárba félpénzen. Kakas mondja: kukuri, Tyúkom mondja: kotty! Kottyál, kottyál édes tyúkom, Van még egy félpénzem. Kimentem én a vásárba félpénzzel, Kacsát vettem a vásárba félpénzen, Kacsát mondja: répáié, Kakas mondja: kukuri, Tyúkom mondja: kotty. Kottyál, kottyál, édes tyúkom, Van még egy félpénzem. Kimentem én a vásárba félpénzzel, Ludat vettem a vásárba félpénzen, A lud mondja: giágá. Kacsa mondja: répáié, Kakas mondja: kukori, Tyúkom mondja: kukori, Tyúkom mondja: kotty!. Kottyál, kottyál édes édes tyúkom, Van még egy félpénzem. Kimentem és a vásárba félpénzzel, Pulykát vettem a vásárba félpénzen, Pulyka mondja: furulyu, A lud mondja: giágá, Kacsa mondja: répáié, Kakas mondja: kukuri, Tyúkom mondja: kotty! Kottyál, kottyál édes tyúkom, Oda a félpénzem! Ez a nóta is tanulságos példája annak, hogy a népszínmüvek dalai az előadás résztvevői révén terjedhettek, mint ahogy a Czinka Panna az a híred kezdetű nótával kapcsolatban is bizonyíthatjuk. Ebben a népszínműben Czinka Panna helyett Czigány Panna szerepel. A dal a néphagyományban ezzel a névvel is ismeretes, egyezően a népszínműbeli változattal. Czigány Panna, az a híred, Hogy köbül van a te szíved. Kő a szíved, jég az ajkad: A szerelem, a szerelem Nem fog rajtad. Hogy ha villogó szemedet A legényre reáveted: Fellobban a szíve tőle, Mintha amikor üszköt dobsz Háztetőre