Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
HIEDELEMALAKOK A TURÓC VÖLGYÉBEN
jjiedelemalakok a Turóc völgyében A magyar néphiedelem különböző mitikus lényeiről, emberfeletti erővel rendelkező alakjairól, boszorkányokról, kísértetekről, bűbájos kocsisokról, tudós pásztorokról, garabonciás diákokról stb. bőséges anyagot tártak fel a néphagyomány kutatói. A hiedelemvilág már a néprajzi gyűjtés kezdetén megkülönböztetett figyelemben részesült. A mitikusnak vélt alakokkal egy feltételezett magyar mitológia mezejét igyekeztek benépesíteni. Mivel nem sikerült fenséges ősökkel rokonságba hozni és magasabb szférába emelni őket, a kutatók többnyire csak egy-egy alakra irányították a figyelmet, anélkül, hogy az egész magyar hiedelemvilágot megfelelő rendszerben tekintették volna át. Az utóbbi évtizedekben intenzív kutatómunka folyt a magyar hiedelemhagyomány alaposabb megismerésére. A gyűjtők alapos anyagfeltárással és elemzéssel nagymértékben előrelendítették a kutatást. Hatalmas eredmény a hiedelemmonda-katalógus, amely a gyűjtők széles körének segíti az eligazodást abban az óriás hagyományanyagban, amely még napjainkban is gazdag és eredményesen gyűjthető. Az északi magyar nyelvhatár menti területről való alábbi példákkal a hiedelemalakok elterjedési térképének kiegészítéséhez igyekszünk újabb adalékkal hozzájárulni. A magyar hiedelemhagyomány sokrétű, egymásba kapcsolódó anyagot ölel fel az egytagú hiedelemtől (babonától) az eseményt megörökítő, gyakran több szálon futó történetig. Ezt mutatja a gömöri Turóc-völgy falvaiban gyűjtött anyag is, amely az interetnikus kapcsolatok vizsgálatához nagymértékben hozzájárulhat. (Ha a helységnevet nem jelölöm, a hiedelem stb. általános.) Boszorkány 1. A boszorkány megrontja a tehenet. Elveszi a tejét. Az ő tehene kétszer annyit ad. 2. Ha a tehén véres tejet ad, a boszorkány rontotta meg. 3. Ha mindig sír a gyerek, nem fejlődik, a boszorkány rontotta meg. 4. A boszorkány bemegy a kéményen, kicseréli a gyereket, egészséges helyébe göthöst tesz. 5. A boszorkány betegséget küld a haragosára. Az szárazbetegségben hal meg. 6. A jégverést a boszorkányok csinálják. 7. A boszorkányok seprőn szállnak a levegőben, úgy mennek egymáshoz, mikor gyűlést tartanak. 8. Ha a boszorkány kantárt dob az ember fejére, akkor az ember lóvá változik, aztán azon lovagol, úgy megy oda, ahova akar. 9. A boszorkány legtöbbször macskává változik. De más állat képében is megjelenhet. Mindig annak, ami neki a legjobb, hogy a mesterségét csinálja. 10. A forgószélben boszorkány van. Fejszét kell belevágni, akkor elnyargal máshová. 11. A boszorkány ellen két felfelé álló seprőt kell keresztbe tenni az ajtóban. 12. A boszorkány rontását szenteltvízzel lehet megakadályozni. A katolikusok vízkeresztkor vizet szenteltetnek a templomban. Ez a szenteltvíz jó a boszorkányok ellen is. 13. Fokhagymával kell az ajtóra keresztet rajzolni, a boszorkány nem tud bemenni a házba vagy az ólba. 14. Az állatokat szalmafüstön át hajtják ki tavasszal a legelőre, hogy védve legyenek a rontástól. 15. Kést vagy villát kell a gyerek ágyába tenni, akkor a boszorkány nem tudja megrontani. 16. Piros szalag megvédi a kiscsikót a boszorkány rontásától. 17. Ha valaki meg akarja tudni, hogy ki a boszorkány, karácsony böjtjének éjszakáján a maga faragta székkel, amit Luca-napjától kezdve Készített, kimegy a keresztútra, kört húz maga köré, ráül a székre, aztán éjfélkor meglátja a boszorkányt. Ha kilép a körből, széttépik a boszorkányok. Addig kell várni, míg a kakas egyet kukorékol. Akkor a boszorkányok elmenekülnek.
